Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
« 1944. OKTÓBER 15. 381 harcoló magyar lovashadosztályt vezényeljék Magyarországra, valamint azt is, hogy a Balkánon harcoló Weichs hadsereget összpontosítsák az Aldunánál a magyar · területek védelmére. Guderian — aki ekkor már többé-kevésbé világosan láthatta, hogy Horthy tovább akarja folytatni a Szovjetunió ellen a háborút —, mindezeket megígérte, sőt kilátásba helyezte, hogy Hitler bele- , egyezése esetén újabb hadianyagot és légierőt küldenek Magyarországra. Végezetül ígéretet tett Horthynak, hogy Magyarországot úgy fogják védeni, mintha saját területük lenne.28 A beszélgetés után, ha különböző okoktól is, de mindkét fél elégedett volt. Guderian ugyan „nem nyert pozitív képet" a helyzetről. Még a „vezérkari főnök szép szavai" ellenére sem, kivel magyarországi tartózkodása alatt szintén tárgyalt, viszont meggyőződhetett, hogy katonailag a közvetlen kiugrás veszélye nem áll fenn.2 9 A kiugrást pedig, melynek további veszélye Horthy szavaitól kicsengett, — úgy gondolta — a náci diplomácia és a német hadsereg, amelyet éppen Horthy kívánságára küldenek Magyarországra, meg fugja tudni akadalyozni. Horthy is elégedett volt. Az ígért német csapaterősítéseket ő csupán úgy tekintette, hogy azok elegendőek lesznek a keleti határok védelmére, s így * lesz ideje a nyugati hatalmakkal való fegyverszüneti alkudozásokra. Azzai, hogy ezek a német csapatok bármilyen fegyverszüneti kísérletnek akadályává is valhatnak, Horthy mar nem törődött. A német csapaterősítések híre megváltoztatta a Dél-Erdé.y megtámadására vonatkozó álláspontot is. Az augusz-i tus 25-i határozatok megváltoztatása és a Guderian látogatása közötti össze-I függés számos ténnyel igazolható. Mindenekelőtt erre utalnak Lakatosnak néhány erdélyi képviselővel folytatott megbeszé'ései. Augusztus \égén ugyanis Erdélyben megalakult az Erdélyi Magyar Tanács.3 0 Ε szervezetet az hozta é.etre, hogy a román kiugrás után az erdélyi I magyar uralkodó osztály egy lésze is felismerte a háború befejezésének sürgős szükségességé., és kapcsolatot keresett a baloldali erőkkel. Ennek megfelelően [ az Erdélyi Magyar Tanács egy széles alapokon nyug\ó ideiglenes összefogást , jelentett. A Tanacsban helyet kaptak Teleki té'a és Bánffy Mik'ós giófok, és resztvettek benne a baloldal különböző képviselői is.3 1 Augusztus végén Teleki líé'a a Tanács megbízasátó. Budapestre jött és felkereste Lakatost. Megbeszé ésük tárgya Lé -Erdé.y megtámadásának kéidése volt. Teleki igyekezett Lakatost lebeszé.ni a Dé.-Erdé y elleni cffenziva tervéről, mert véleménye szerint ez politikailag súlyos következményekkel járhat. Lakatos hajlott is erre és meg is igérte Telekinek, hogy nem kezdenek Dél-Erdélyben hadműveleteket. A \égleges döntésre azonban néhány napi haladékot kért, Augusztus 31-én azonban Guderian ígéreteinek hatása alatt32 közölte Telekivel a Lé.-Erdó.y megtámadásara vonatkozó hatáiozatot. Hasonló meggondolásokra utal Horthy Bakách-Bessenyeinek küldött szeptember 1-i üzenete is. Az üzenetben Horthy ugyanis leszögezte, hogy a fegyverszünet kéidésében csakis a nyugati hatalmakkal hajlandó tárgyalni. Keleten viszont a harcot folytatni szándékozik.3 3 Ugyanezt az álláspontot tükrözte Vörös János szeptember 4-i memoranduma is. A memorandumban ugyan utalt a kialakult 28 Uo. 333—334. 1. 28 Uo. 30 Szenczey László: Az Erdélyi Magyarság Harca 1940—1944. Bpest. 1946. 35. 1. 31 Haladás. 1946. máj. 2. 32 Szenczey László: i. m. 35—38. 1. 33 Macartney : i. m. 336. 1.
