Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
380 líOZSXYÓI ÁGNES stratégiai helyzetéből és diplomáciai meggondolásokból következő, magától értetődő é3 egyedül lehetséges feltétel azonban ellentétben állt Horthy naiv, korlátolt elképzelésével, aki a Szovjetuniót mindenképpen ki akarta rekeszteni a tárgyalásokból és az ország határain álló szovjet csapatokkal szemben további katonai ellenállást akart kifejteni.2 0 Ezért Bakách-Bessenyei számára a felhatalmazás késett. A Lakatos-kormány augusztus 29-i megalakulását — bár a sajtó nagyhangon hirdette, hogy a kormány programja ,,a háború folytatása magyar becsületességgel"2 1 — a közvélemény egy része úgy tekintette, mint szakítást a Sztójay-féle német csatlóspolitikával és a fegyverszünet előkészítésének első lépésóc.2 2 Az új kormány első minisztertanácsa azonban távolról sem felelt meg ennek a várakozásnak. A Lakatos-kormány első minisztertanácsa ugyan foglalkozott olyan belpolitikai kérdéssel, mely arra utalt, hogy .nem mindenben kívánja követni elődje politikáját. így például határozatot hozott a zsidókérdés enyhébb kezelésére, majd minisztertanácsi határozattá emelte a politikai pártok felosztásáról szó'ó rendeletet stb. Ezek az intézkedések azonban az adott helyzetben csak másodlagos jelentőségűek voltak.2 3 A főkérdésben, a háború továbbfolytatása vagy a németekkel való szakítás ügyében a minisztertanács egyértelműen az előbbi mellett döntött és a Szovjetunió elleni harc továbbfolytatását határozta el. Sőt, a minisztertanács azzal a kéréssel fordult a német hadvezetőséghez, hogy a Magyarországon pihenő 500 000 német katonát vessék bé a harcokba és akadályozzák meg Belgrád térségében, északon pedig a duklai szorosban a szovjet haderők további előnyomulását.2 4 A Lakatos-kormány állásfoglalása a Szovjetunió elleni harc továbbfolytatását illetően azonban csak részben nyugtatta meg a német hadvezetőséget, amely a helyzetet rendkívül veszélyesnek tartotta. A román kiugrás után bekövetkező magyar fegyverszüneti egyezmény ugyanis elvágta volna a németek balkáni haderejét ós közvetlenül a német határig vitte volna a harcokat. Ezért augusztus végén Hitler Budapestre küldte Heinz Guderiant, a német vezérkar főnökét, hogy alkosson képet Magyarország várható további állásfoglalásáról és bírja rá Horthyt a fasiszta Németország melletti további szilárd kitartásra.2 5 A látogatásról — melyre augusztus 31-én került sor — Horthy is, Guderianis megemlékezik emlékirataiban, Horthy, mint visszaemlékezéseiben némi büszkességgel leírja, nem kötötte le magát Hitlernek.2 6 Guderian is hasonlóan emlékezik meg erről. A beszélgetés teljes menetének ismerete azonban mindenki előtt világossá teszi, hogy Horthy hallatlan politikai szűklátókörűsége következtében szinte teljesen felfedte elképzeléseit Guderian előtt. Ezzel önmaga gördített újabb akadályokat politikájának gyakorlati keresztülvitele elé. A kormányzó első mondata ugyanis így hangzott : „Nézze uram, a politikában mindig több vasat kell a tűzben tartani."2 7 Ε kijelentés után, mellyel méginkább felhívta a németek figyelmét kiugrási szándékaira, a beszélgetés a hadihelyzetre terelődött. Horthy kérte, hogy a Lengyelországban 20 Macartney : i. m. 355. 1. 21 Függetlenség. 1944. aug. 31. 22 Nagybaconi Nagy Vilmos: i. m. 205. 1. 23 Ö. L. Min. tan. jkv. 1944. aug. 29. 24 Uo. 25 Horthy : Emlékirataim. 263. 1. 26 Uo. -''Heinz Guderian: Erinnerungen eines Soldaten. Heidelberg. 1952. 333—334. 1.
