Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373

378 ROZSNYÓI AGNES / v Miközben a sajtó további harcra és kitartásra buzdított,1

4

gyalázta a Szovjetuniót és szidta a nyugati hatalmakat, a kulisszák mögött Horthy tovább folytatta tárgyalásait a kiugrást előkészítő kormány megalakítására. Lakatos kinevezése után a kérdés a minisztérium összetétele volt. Horthy az általa készített kormánylistán Bakay Szilárd tábornokot belügyminiszternek, Farkas Ferenc tábornokot kultusz-, Declava Zoltánt igazság-, Hardy Kálmánt pedig külügyminiszternek jelölte.15

A tisztán katonákból álló kormány kinevezése azonban nem valósult meg. Az eredeti elképzelés szerint a miniszterek kinevezéséhez nem kérték volna a németek hozzájárulását. Ez lett volna a dolgok egyetlen természetes útja, hiszen Horthy előtt is nyilvánvalónak kellett lennie, hogy a németek nem járulnak hozzá olyan kormányhoz, melyben nem foglalnak helyet bizalmi embereik. Viszont egy olyan kormány, melyben a németek bizalmi emberei helyet foglalnak, aligha lehetett alkalmas a háborúból való kiugrás előkészítésére. Azonban Horthy, mint már oly sokszor, ismét felemás módon, következetlenül és gyáván cselekedett: hozzájárult, hogy Lakatos a kormány-listát, kinevezése előtt bemutassa Veesenmayernek. Ez utóbbi természetesen tiltakozott a bemutatott lista ellen : a kormányalakításhoz való hozzájárulásának alapfeltételeként jelölte meg, hogy Remónyi-Schneller és Jurcsek megtartsa a két gazdasági tárcát.1

6

Ezen túlmenően exponált németbarát politikusokat, Bárdossy Lászlót vagy Sztójay Dömét külügyminiszternek, Rácz Jenőt pedig hadügyminiszternek ajánlotta a kormányba. Ezenkívül Hellebronth Ivánnak és Endre Lászlónak kí\^nt miniszteri tárcát juttatni.1

7

Háromnapos tárgyalás után Horthy ismét engedett a német követeléseknek, Jurcseket és Reményi-Schnellert felvették a miniszterek listájára és Horthy lemondott a katonákból álló kormány megalakításának gondolatáról is. A Lakatos-kormány tehát igen vegyes politikai összetételben alakult meg. Miniszteri tárcát kaptak Vladár Gábor (igazságügy), Markos Olivér (kereskedelemügy) és Gyulai Tibor (iparügy), akik korábban kevésbé voltak ismertek a politikai életben, de akikről Horthy feltételezte, hogy elképzeléseit feltétlenül támogatják, viszont jelentéktelen politikai múltjuk miatt a németek sem emelhetnek ellenük kifogást. Rakovszky Iván, Bethlen István régi barátja vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, a külügyminiszteri tárcát pedig Hennyei Gusztáv tábornok vállalta el. Mindketten inkább az angolszász orientáció hívei voltak és feladatukat a nyugati hatalmakkal való fegyverszünet előkészítésében látták.1

8

Az új kormány tagja lett a volt Sztójaykormány két minisztere, Csatay Lajos honvédelmi és Bonczos Miklós belügyminiszter, akik bár nem voltak a németek nyílt ügynökei, alapjában erősen németbarát politikát folytattak. A kormány augusztus 28-án alakult meg és névsorát 29-én hozták nyilvánosságra. A kormány ilyenformán történt megalakítása már maga is bizonyította Horthy felemás, bizonytalan politikai vonalát ezekben a napokban. Horthy előtt a kiugrás előkészítésére a baloldali erőkkel (szociáldemokraták, kommu-14

Kolozsváry-Borosa Mihály arról cikkezett, hogy a románok elárulták a Nyugatot. Ezzel szemben Magyarország feladata, hogy „szembeszegezzük kemény magyar homlokunkat a hegyfokon túl felkeltett viharral". Marschalkó József „Mi nem leszünk öngyilkosok" című cikkében azt bizonygatta, hogy minden olyan ország, amely szembehelyezkedik a németekkel, öngyilkosságot követ el. Függetlenség, 1944. aug. 27. 16

BM. V. 19430. Szálasi-per. 16

BM. V. 35341 Sztójay-per, Reményi-Schneller 1945. okt. 8. vallomása, 17

Kossuth Népe. 1946. márc. 12. Lakatos vallomása a Sztójay-perben. 18

BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 19. Lakatos vallomása.