Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
I 312 KATUS LÁSZLÓ akkor még nem fogadta el, mivel csak a magyarországihoz hasonló utcai tüntetést látott a zágrábi eseményekben ; a vidéki parasztmozgalmak akkor még nem bontakoztak ki. Megmaradt továbbra is eredeti álláspontjánál: mindenekelőtt a megsértett magyar nemzeti érzésnek kell elégtételt adni, s a magyar állam tekintélyét helyreállítani. A király ezt az „elégtétel-álláspontot" nem tartotta helyesnek. Kálnoky és Bylandt vetették fel a feliratnélküli címerek ötletét, amelyet Tisza is helyeselt, de ez csak az országgyűlés felhatalmazásával vihető keresztül. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy a horvát tartománygyűlést egyelőre nem szabad összehívni, „mert forradalmi lépést tehetne". Végül is elfogadták Tisza javaslatát, s a király felszólította a bánt, hogy annak végrehajtásában működjék közre.165 Pejacevié azonban tisztában volt vele, hogy ez a határozat alkotmányos úton nem hajtható végre, ezért 24-én kérte felmentését. Mivel szándékához mindenképpen ragaszkodott, a király elfogadta lemondását, de továbbra is megbízta a báni teendők ellátásával, s elvárta, hogy a minisztertanács határozatát végrehajtsa.166 Pejacevic ezt elvállalta és visszatért Zágrábba. Ott igyekezett az irányadó köröket meggyőzni az elégtételadás szükségességéről, s figyelmeztette őket a további ellenállás következményeire. „Mivel azonban az ország valamennyi pártja és felekezete, kivétel nélkül a kiegyezési törvény és a nemzeti becsület sérelmét látja ebben az ügyben", mivel a Zagorjén és a határőrvidéken időközben újabb mozgalmak lángoltak fel, „így arra a meggyőződésre jutottam, hogy feladatom végrehajtása alkotmányos úton nem lehetséges, s a minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében kivételes rendszabályokhoz kellene folyamodni, melyeknek általam történő foganatosítása a jelenlegi helyzetben csak morális öngyilkosságot jelentene". Ezért augusztus 29-én kérte a báni teendők és a minisztertanácsi határozatok végrehajtása alóli felmentését.167 Joggal írta tehát a Pozor, hogy nem fognak találni horvát embert, aki erre vállalkoznék. „Nyelvünk és nemzetiségünk védelmében egy harmadikkal szemben, az ellenfél mindig egyetértőknek talál minket."1 6 '8 A szeptember 3-i bécsi miniszteri konferencián Tisza előterjesztést tett a királynak a horvát alkotmány felfüggesztésére és királyi biztos kinevezésére, „miután az államhatalom tekintélyének érzékeny és a jövőre nézve kiszámíthatatlan következésű csorbítása nélkül a kérdésben lévő intézkedések végrehajtásától elállni nem lehet", mivel „a báni állásnak más személlyel való betöltése jóformán lehetetlenné vált", s „azóta Horvát—Szlavonországokban oly jelenségek mutatkoztak, s oly viszonyok fejlődtek ki, melyek között ... az intézkedéseket végrehajtani és a rendet és csendet fenntartani kivételes rendszabályok alkalmazása nélkül nagyon nehéz volna".169 Javaslatának elfogadásához állását kötötte.17 0 A király ennek alapján szeptember 4-én Bamberg Hermann báró lovassági tábornok, zágrábi hadtestparancsnokot Horvátország királyi biztosává nevezte ki. 165 A minisztertanácsok németnyelvű jegyzőkönvvei : Ο L. : MT 1883 — 23, 24. w« O.L. : ME 1908 — XXXIV — 82. csomó (1883 — XII — 2664. sz. irat). 167 Uo. Pejacevic 1883. aug. 29-i levele a királyhoz. 168 Idézi: Nemzet 1883. szept. 1. sz. 169 O.L. : ME 190S — XXXIV — 82. csomó (1883 — XII 2664 [2728] sz. irat). 170 O.L. : MT 1883 — 25 (aug. 29.).
