Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
KÖLCSEY POLITIKAI PÁLYAKEZDETE 297 célra összehívott közgyűlésen került sor.2 9 Sorrendben a jogügyi munkálat Π. fejezete, a polgári törvénykönyv (Emendatio legum civilium) következett. Az országos bizottság javaslata megkísérelte, hogy Werbőczy, a Corpus Juris, a kúriai döntések és az élő szokásjog elemeiből egységes, írott polgári törvénykönyvet hozzon létre, s valamelyes rendet teremtsen a nemesi birtokjog ezerfelé ágazó szövevényében ; ez lett volna ugyanis az első előfeltétele az országot áradatként elöntő birtokperek számszerű és időbeli csökkentésének. A leghaladóbb megyék ezt a javaslatot használták fel arra, hogy a királyi adományról, a végrendeletről, a kincstár örökösödéséről, az örökvallásról, a zálogról stb. szóló törvényjavaslatok kapcsán a szabad birtok eszméjét felvessék, s ezzel az ősiség ellen támadást intézzenek. Ivölcseyék referátuma részletes, szakszerű, Nagy Károly alapos jogi tudása éppúgy rányomja a bélyegét, mint Kölcsey történeti tájékozottsága és írói készsége: az említett tárgyakkal kapcsolatban azonban nincs nyoma a feudalizmus rendszerét érintő kezdeményezésnek.30 Van azonban sok haladó vonás is Kölcseyék javaslatában, olyanok, amelyek közvetlenül nem érintik a feudalizmus alapvető intézményeit, így pl. elsősorban a Corpus Jurisszal érvelnek akkor, amikor határozottan állást foglalnak a hitbizományok megszüntetése mellett: előbb bizonyítják azt, hogy ez az intézmény ellenkezik a hazai törvényekkel, de aztán azzal is érvelnek, hogy a hitbizományok ,,a társaság céljaival ellenkeznek, mind a népesedést, mind a földmivelői szorgalmat akadályoztatván", hogy ,,a társasági kölcsönös jusokat keresztül gázolják" s a könnyű adósságcsinálás lehetőségével a birtokost és hitelezőt egyaránt tönkreteszik. „Tiszta aristocratiai princípium — mondja Kölcsey az országos bizottságnak a nagy famíliákat védő törekvéséről -— a felvilágosodott politikai tudománnyal meg nem fér." „Hogy bizonyos halhatatlan nevek örökösíttessenek, abban az európai népszellem mostani helyheztetéséhez képest sem a királyi szék nagy oszlopot, sem a polgári alkotvány erős védfalat nem nyer. Mióta a polgári alkotványok nem egyes aristokratáknak adnak többé gondot, hanem egész nép masszákat foglallatoskodtatnak, azóta egyes famíliák fenntartása nagyon közép száeadi ideává lőn." „Mindezeknek következésében óhajtanok — írja Kölcsey —, hogy a fideicommissumok töröltessenek el, s erre nézve a francia törvényhozó test, s még inkább a saját jusaik ellen nemes lélekkel kikölt francia elsőszülöttek követésre méltó példával jártak előttünk." Az érveléssel találkozni fogunk még majd akkor, amikor Kölcsey az országgyűlésen vezeti a harcot a hitbizományok ellen.31 Hasonlóan a modernebb közgazdasági szem-29 Okt. 17-én ezt írta Kölcsey Bártfaynak: „November 5-én mi árva juhok ismét öszvejövünk, hogy a keveset, mi még az országos munkákból referálatlan, elvégezzük." (I. h. 258. 1.) 30 Ilyennek tekinthető viszont némileg a javaslatot megvizsgáló közgyűlésnek a kincstár örökösödésével kapcsolatos döntése, amelynek értelmében magszakadás esetén az utolsó birtokos az ősi javakról is szabadon végrendelkezhet, s a kincstár csak végrendelet hiányában lesz örökös ; a szerzett javakban pedig a végrendelkezés hiánya esetében a tizedízigleni rokon is örököl, s csak azután következik a kincstár örökösödése. Kölcsey is az ősiség ellen magyarázta az utasításnak ezt a pontját az országgyűlésen. Ez az állásfoglalása szerepelt a lemondását előidéző konfliktusban is; megyéje ugyanis ekkor már nem értett egyet ezzel a magyarázattal. (Vö. Kendéhez írt 1835. jan. 12-i levelével, Minden munkái 3. bőv. kiad. IX. köt. 197. 1.) 31 Az 1834. júl. 12—21. közötti vitát, amely az első fokon, a kerületi ülésben a hitbizományok eltörlésének kimondásához vezetett, ld. Kossuth Országgyűlési Tudósításainak- III. kötetében, 320. s köv. 1.'
