Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
260 BAllTA ISTVÁN összefoglaló értékelés.2 5 És végezetül a közgyűlés tárgyai között még egy bennünket érdeklő bejegyzés: „Kölcsey Kende Zsigmond első v. nótárius és belső conscriptor az országos összeírást tárgyazó némely hivatalos jegyzéseit mutatván bé, — felolvastatván a bémutatott jegyzékek, a megye Rendei által mint köz figyelmet érdemlett, s átalyános megelégedést nyert dicséretes munka, a megye levéltárába bététetni rendeltetett."26 Az első kérdésre tehát már meg is kaptuk a választ. Kende Zsigmond első aljegyző valóban Szatmár megye összeíró biztosa volt az 1828-as országos összeírás végrehajtása során, valóban 13 hónapot töltött el az összeírással foglalatoskodva, s munkája végén valóban összefoglalta és előadta a megyegyűlés előtt azokat a tapasztalatait és észrevételeit, amelyek— az országos * összeírás céljának és a megye törekvésének megfelelően — indokolttá tették a megye szempontjából igazságosabb, mérsékeltebb adóösszeg kivetését. Igaz, a szatmári közgyűlési iratanyag jelenlegi hozzáférhetetlensége miatt a rendelkezésünkre álló iratmásolatot nem tudjuk egybevetni a Kende által benyújtott ós a megye irattárába elhelyezett eredetivel, azonban az adatok ismertetett pontos egybevágása alapján józan ésszel nem lehet kételkedni, hogy a két irat ugyanaz, és hogy a rendelkezésünkre álló másolat a megyei irattárba tett eredetiről készült. Még egy érv szól azonban állításunk mellett, s ez az összeírást megvizsgáló megyei bizottság fentebb említett Az egész megyét illető közönséges észrevételek című összefoglaló véleményéhez kapcsolódik. Ez a vélemény bekerült nemcsak a közgyűlés jegyzőkönyvébe, hanem a nádornak felküldött eredeti összeírási anyag élére is. Tartalma és rendeltetése ugyanaz volt, mint a Kende beadványáé: azokat az érveket foglalta össze, amèlyek alapján Szatmár megye igényt tarthatott adója leszállítására. Gondolatmenete, érvelése erősen emlékeztet a Kende-féle beadványéra, sőt, hogy a közvetlen hatás bizonyítása ne legyen nehéz, egész mondatokat átvesz Kende szövegéből. Kétségtelen, hogy a bizottság a maga észrevételeinek összefoglalása során — ami időben csak kevéssel a május 18-i közgyűlés előtt történhetett — erősen felhasználta Kende május 4-én beadott jelentését. De miért nem vette át teljes egészében ? Azért, mert a Kende munkája még az összeírási anyag rendezése és feldolgozása előtt készült s érvelése szakmunkákon és régebbi összeírások adatain alapult, a bizottság pedig a felülvizsgálat során megismert új tényanyagra is támaszkodhatott már. A bizottsági összefoglalás ugyanazt mondja, amit Kende, bizonyító anyaga azonban már az új összeírás adatait használja fel. Valóban, a két beadvány között elsősorban ebbeü van különbség. Az elmondottak alapján bizonyosnak tekinthetjük tehát azt, hogy a „beszéd", amelyet Kölcsey állítólag 1830-ban elmondott, nem beszéd, hanem a szatmári adózó nép teherbíró képességéről adott áttekintés, és célja, hogy alátámassza a megye igényét az adó leszállítására.2 7 Kelte is egy évvel korábbi, 25 Uo. 1829. 1535 sz. — Az országos összeírás megszervezésére, lefolyására, eredményeire és iratanyagára ld. A történeti statisztika forrásai o. tanulmánykötetben (Bpest. 1957. Szerk. Kovacsics József) Bottló Béla tanulmányát : Az 1828. évi országos összeírás. - Az összeírás iratanyaga az Orsz. Levéltárban található, Nádori Levéltár, Conscriptiones Regnicolares art. VII. 1825/27. ordinatae, a törvényhatóságok nevének betűrendjében. 26 Jegyzőkönyv, 1829. 1887. sz. 27 Az iratnak ezt a rendeltetését a szövegben olvasható utalásokon túlmenően bizonyítja az a körülmény is, hogy másolatát -—- a fent többször idézett példányt — kiadták az 1830-i országgyűlési követeknek, hogy az adó újrafelosztásának tárgyalásá-
