Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Várady Sternberg János: Ukraincev; Péter cár követe Magyarországon 1708-ban 233
UKRAINCEV, PÉTER CÁR KÖVETE MAGYARORSZÁGON 1708-BAN 243 Ukraincev Magyarországról keltezett augusztus 28-i (17-i) levelében a következőket írja : „Habár nagy nehézségek árán, nagy hegyeken, meredeken köves utakon, sziklákon áthaladva, de Isten segedelmével augusztus 19-én (8-án) megérkeztem Rákóczi fejedelem őfelségéhez és a Magyar Királyság szövetkezett rendjeihez Eger városába."5 9 Ugyanezt a napot jelöli meg Ukraincev Egerbe érkezéseként Beniczky Gáspár, Rákóczi titkára is, aki leírja Ukraincev ünnepélyes fogadtatását.6 0 „A mosqua követ eleibe — írja Beniczky — . . . küldettetvén három karabélyos sereg, kétszáz lovas granatiros, fele a nemes companiának, eő felsége fő-embere szolgái, bejárói, inassi és étekfogói két hintóval." Ezekután a követet „solemniter béhozván ... az első hintóban nemzetes Zibrik Miklós hopmester mosqua czár secretáriussával, a másodikban pedig tekéntetes director Ráday Pál, Aemilianus Ignatovics Ukrainci nevű követtel és mosqua czár fő-miniszterivel ült, az kit is az elrendelt szállására vitték". Ukraincev Magyarországra érkezése közvetlenül a trencséni csata utáni napokra esett. Magyarországról írott leveleiben e csatáról érdekes adatokat közöl, amelyeket valószínűleg szemtanúk szájából hallott. Ukraincev szerint a Heister és Pálffy vezényelte osztrák sereg hétezer főt számlált, „a magyar lovasság és gyalogság pedig tizenötezerre tehető".61 „A németek titokban, az erdőn át jöttek — írja Ukraincev egy másik levelében —, és támadást intéztek a magyarok ellen. Ennek következtében a magyar ármádiát nem a németek erős és vitéz támadása, hanem a védekezésre alkalmatlan hely ós a váratlan támadás szakította ketté és soraiban zavart támasztott, minek folytán többen elestek vagy fogságba kerültek. A többi futásnak eredvén, az erdők és a völgyek felé tartott, a németek pedig nem üldözték őket. . . Trencsén pediglen felmentetett a magyar ostromtól. A német ármádia fele pediglen Trencséntől a Dunántúlra indult az Ausztriát sarcoló rácok és magyarok ellen. Az ármádia másik fele Trencsén alatt maradott."62 A trencséni vereség, mint tudjuk, a legsúlyosabb volt az egész szabadságharc folyamán. Annál nagyobb jelentőségű volt, hogy az orosz állam követe éppen most érkezett. A szabadságharc vezetői siettek is Ukraincev érkezését felhasználni nemzetközi tekintélyük megerősítésére, és a szabadságharc megbomlott belső rendjének visszaállítására. Ezt a célt szolgálta az orosz követ ünnepélyes fogadása is. Amikor Rákóczi Ukraincev megérkezése alkalmából a békepontok megtárgyalására összehívta a szenátorokat, hangsúlyozta, hogy „a külföld lelkét, akaratát megtartásunkra, boldogulásunkra irányozza, közös munkára készti és ügyünket mindenható kezére veszi. Most például az orosz követ kíván. . . a nemes haza rendeivel olyan dolgokat közölni, a melyek boldogulásunk megközelítését nagy mértékben illetik."6 3 Jellemző, hogy ugyanakkor az egész országban azt a hírt terjesztették, hogy Ukraincevvel együtt érkezett rangrejtve Alekszej, a cár fia is. Ezt a Magyarországon átutazó Borisz Kurakin orosz diplomata jegyezte fel, s az ő 59 Moszkvai Központi Levéltár, Magyar ügyek, 1708. fasc. 5. 30. 1. 80 Beniczky Gáspár naplója, Rákóczi-tár, 1. 153. 1. 61 Moszkvai Központi Levéltár, Magyar ügyek, 1708. fasc. 5. 30. 1. 52 A Golovkinhoz intézett 1708. aug. 17 (28)-i levélből. Moszkvai Központi Levéltár, Magyar ügyek, 1708. fasc. 5. 22—23. 1. 63 Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. II. k. 607. 1. 3*
