Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Várady Sternberg János: Ukraincev; Péter cár követe Magyarországon 1708-ban 233
244 VÁRADI STERNBERG .JÁNOS véleménye szerint a hír terjesztője maga Rákóczi, a fejedelem ugyanis ezzel „reményt akar nyújtani népének".6 4 Ukraincev magyarországi levelei és jelentései elég részletesen tájékoztatnak bennünket a közte és a magyar vezetők közt lefolyt tárgyalások menetéről és mibenlétéről. Az orosz követ augusztus 28-án (17-én) kelt első levelében részletesen ír tárgyalásairól : „Augusztus 19-én (8-án) — írja — Eger városába érkeztem. A fejedelem őfelsége szívélyesen fogadott . . . Röviden közöltem vele cári felséged mediációját a felséges császárral való megbékülésben. Midőn ezt meghallotta tőlem, örvendeni kezdett és az iránta s az egész magyar nép iránt tanúsított ily szívélyes magatartásért hálás köszönetet mondott; a kíséretében volt akkor egy Bercsényi Miklós nevű gróf, és a fejedelem lengyelül beszélt velem, Bercsényi pedig szlávul és azután mondottam a fejedelemnek, hogy fogadjon kihallgatáson a cári felség megbízó levelének átadása ügyében."65 A szabadságharc vezetői azonban, mivel az orosz követ jelenlétét szerették volna a legszélesebb körben ismertté tenni, nem akarták a cár levelét magánkihallgatás keretében átvenni. Mint Ukraincev írja, Rákóczi kijelentette : „reggel nyilvános kihallgatáson fogad és a cári felség megbízó levelét a kellő tisztesség megadásával, a magyar királyság szenátorainak jelenlétében fogja átvenni. Augusztus 20-án (9-én) pedig nyilvánosan a fejedelem udvarába hajtattam és átadtam felséged megbízó levelét. És ugyanakkor a cári felség által rámbízott ügyről a kapott rendelkezésnek megfelelően magánkihallgatáson tárgyaltam vele."6 6 Mindeddig a megbeszélések simán folytak és a hivatalos fogadtatás ceremóniája mindkét felet teljesen kielégítette. Azonban a további megbeszélések során jelentős ellentétek merültek fel a közvetítés módja körül. Nagyon érdekes ebben a tekintetben Ukraincev szeptember 6-án (augusztus 26-án) kelt részletes levele Golovkin kancellárhoz, amelyben leírja a tárgyalások egész menetét.6 7 Ezek az ellentétek akkor jelentkeztek, mikor a követ kérte, hogy adják át neki a békefeltételeket, hogy ezeket külön futárral Bécsbe küldje Urbih bécsi cári követnek. Rákóczi úgy vélekedett, „hogy a pontokat a maga részéről nem adhatja át. . ., mert a császárnak már két ízben ajánlott a maga részéről békepontokat. . . és utoljára a nagyszombati tárgyalások alkalmával, mikor az angolok és a hollandok közvetítettek. . ., de a császári udvar büszkesége meghiúsította a kiegyezést". Ezután Rákóczi határozottan leszögezte, hogy „azokon a pontokon kívül, amelyeket Nagyszombatban adtak a mediátoroknak, ő és a magyar királyság népe más lépéseket nem tehet, akkor sem, ha a császár egész erejével ellenük forduland. És ők. . . védekezni fognak három. 64 Kurakin naplójának szept. 5-i feljegyzése : „Ilyenformán azt terjesztették, hogy vele incognito állítólag a cár fia is megérkezett.. . Ezzel a kijelentéssel, amelyet a lázadók tudatosan terjesztenek, Rákóczi reményt akar nyújtani népének." ApxHB KHH3a Φ. A. KypaK.iHa. Kh. 4. Caparoe (a továbbiakban: Archiv knyaza Kurakina) 1893. 137. 1. 66 Golovkinhoz intézett, 1708. aug. 28 (17)-i leveléből. Moszkvai Központi Levéltár, Magyar ügyek, 1708. fasc. 5. 23—25. 1. 66 Uo. 23—25.1. Lásd még Beniczky leírását : „. . . A mosqua követ penig a tegnapi rend és pompa szerint az udvarhoz jővén és itt az audientiás házban. . . sok ceremónia után, minekutána praesentálta volna principálissá credentionálissát, per longum et latum proponálván a dolgokat, a kire eö Felsége felelvén és keveset discurálván, viszont azon pompával szállására elkisértetett." Beniczky naplója, 153. 1. 67 Moszkvai Központi Levéltár, Magyar ügyek, 1708. fasc. 5. 33—34. 1.
