Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Várady Sternberg János: Ukraincev; Péter cár követe Magyarországon 1708-ban 233
UKRAINCEV, PÉTER CÁR KÖVETE MAGYARORSZÁGON 1708-BAN 239 Az orosz kormánynak ez a nyílt ellenakciója megakadályozta a szász beavatkozást, amelytől annyira tartottak a szabadságharc vezetői 1708 elején3 7 , és amely kétségtelenül halálos csapást mért volna a magyar nép szabadságharcára. Ilyen körülmények között merült fel az a gondolat, hogy az oroszok közvetítsenek a császár és Rákóczi között. „Rendkívül szorgalmatosan kell törekednünk erre —írta I. Péter 1708. április 8-i (március 27-i) végzésében —, ennek érdekében írni kell Urbihnak, beszélni kell Nedeczkyvel és küldeni kell valakit Rákóczihoz... és az említetteket mindenféleképpen meg kell békéltetni, amiből nagy haszon származhatik·3 8 Az orosz kormánynak azonban föltétlenül látnia kellett azokat a nehézségeket is, amelyekkel egy ilyen közvetítés szembetalálja majd magát. Hiszen Gavriol Golovkin kancellár I. Péterhez intézett 1708. április 29 (18)-i levelében helyesen állapítja meg, hogy,,a császáriak nem fogadják majd el" a közvetítést.3 9 Urbih bécsi orosz követ pedig abban a jelentésében, amelyik Rákóczinak a pozsonyi országgyűlést összehívó császári dekrétumra adott feleletével foglalkozik, következőket írja : „Az elmúlt napokban Rákóczi rendkívül gúnyos hangú feleletet adott a császár országgyűlési felhívására, s ezért nyilvánvaló, hogy sohasem engedi majd jó szóval meghajlítani magát."40 Az a tény, hogy Ukraincevet mégis elküldték Magyarországra, arról tanúskodik, hogy az orosz diplomáciának a közvetítésen kívül más céljai is voltak. Az orosz kormány kétségtelenül úgy vélekedett, hogy ez ellen a küldetés ellen a bécsi udvar sem tehet semilyen ellenvetést, ilyenformán tehát úgy döntött : teljesíti a magyarok több ízben kifejezésre juttatott kívánságát41 és orosz megbízottat küld Magyarországra. Jóllehet Ukraincev nem állandó rezidensként, hanem csak rendkívüli követi megbízatással ment Rákóczihoz, végeredményben küldetésének a célja az volt, hogy az ő révén tovább mélyísék az orosz—magyar kapcsolatokat. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt sem, hogy a Magyarországgal való kapcsolat fenntartása és kiépítése azért volt fontos Oroszország számára, hogy bizonyos érdekközösség álljon fenn közte és Franciaország között. A francia közvetítés továbbra is fontos volt Oroszország számára, ugyanakkor az orosz diplomácia arról a tervéről sem mondott még le, hogy a magyarok révén a franciákat rábírja : ne támogassák a svédeket, a továbbiakban pedig lépjenek szövetségre Oroszországgal. Bajos dolog lenne megállapítani, eredetileg kinek az eszméje volt a követküldés Magyarországra és mikor született meg. Tudjuk, hogy az 1708 április-májusi magyarországi tárgyalások idején Gizen volt bécsi orosz követ figyelmeztette Bercsényit és Rákóczit, hogy az osztrákok katonai előkészületeket tesznek és a szabadságharc elleni küzdelembe megpróbálják bevonni H. Ágostot is. Gizen ugyanekkor felajánlotta az orosz közvetítést. „Minden voxa abbul állott — írja Bercsényi 1708. április 23-án kelt, Rákóczihoz írt levelében — ... hogy ha lehetne az idei campániára való 37 L. Bercsényi levelét Rákóczihoz jan. 31-én, Archívum Rakoczianum, I. oszt. V. köt. 530. 1. 38 Piszma i bumagi, VII. köt., I. rész, 130. 1. 39 Piszma i bumagi, VII. köt., I. rész 551—552. 1. 40 Uo. VII. köt., Π. rész 767. 1. 41 Lásd Archívum Rakoczianum, I. ο. II. köt. 194. 389 1.
