Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Schütz Ödön: A mongol hódítás néhány problémájához 209
A MONGOL HÓDÍTÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁHOZ 1 221 mánál a 20.000 tatár mellett 50 000 volt a hasar létszáma.7 3 . A fegyvertelen hasart nagy létszáma révén még megfélemlítésre is felhasználják a tatárok, hadrendbe állítják a távollevő ellenfél megrettent ésére,7 4 ugyanúgy mint a lovakra kötött kitömött bábukat. A felderitő-előkészítö hadműveletekről Nem kívánunk a mongol hadvezetés stratégiai elgondolásaira kitérni, csupán egyik fontos hadműveleti formával kívánunk foglalkozni. Lederer Emma tanulmányának megjelenéséig a történeti irodalom nem vette figyelembe a mongol hódítások történetéből leszűrhető azt a fontos tanulságot, hogy a mongol hadvezetés első hadjárata egy-egy terület ellen először mindig felderítő-előkészítő jellegű volt. Ezt a fogalmat el kell választanunk a hadműveletek során felderítésre kiküldött csapatok tevékenységétől. Ezek az előcsapatok — Carpini szerint — „semmit sem rabolnak el, a házakat nem égetik fel, az állatokat nem ölik le, csupán az embereket sebesítik meg, vagy gyilkolják le... "7 5 Ezek a felderítésre, vagy más megbízással előreküldött csapatok voltaképp egy egységes hadműveleti terv egy kisebb részfeladatának megvalósítói. Létszámuk azonban a legtágabb határok között mozoghat. Hogy a felderítő csapat tevékenysége és a felderítő-előkészítő hadművelet közti különbséget érzékeltessük, elég, ha Dzsebe és Szubotaj 1220-ban kapott kót megbízatására hivatkozunk. Először 1—1 tümen kíséretében azt a feladatot kapták, hogy kerítsék kézre a menekülő horezmsahot, itt speciális felderítő feladat végrehajtását bízta Dzsingisz kán rájuk, de a horezmi hadjárat stratégiai keretein belül. Ugyanez évben ugyancsak 1—1 tümennel Azerbajdzsán és a Kaukázusontúl ellen indultak felderítő-előkészítő hadműveletre, ami már egy eljövendő hadivállalkozás stratégiai előkészítésének volt része, és ahol eredeti feladatukat utólagosan kiterjesztették az európai Oroszország területére is. Ε kétfajta hadművelet elkülönítésére talán legalkalmasabb módszer a hadműveleti tények összegezése. Az első esetben lehetőleg kerülik az erődített helyeket, illetve nem szánnak időt ostromukra, és körülbelül a Carpini által adott jellemzés szerint járnak el. A második esetben már behódoltatják Észak-Irán és Azerbajdzsán főbb városait, tapogatózó hadműveleteket folytatnak a kijelölt környéken, komoly pusztítást is végeznek. Ezek a felderítő-előkészítő hadjáratok a stratégiai elgondolás egészét tekintve sajátos jellegűek, és tekintettel arra, hogy az egyes országok védőseregeit már ezekben a hadjáratokban leverik, a tatárok visszavonulását 73 Uo. 201. 1. Természetesen ez is csak mint viszonyszám értékelendő, tekintetbe véve még azt is, hogy a Szir Darja eltorlaszolásához jóval a mértéken felül kellett munkaerőt igénybevenni. Mindenesetre ilyen alapon Spalatói Tamásnak a 40 000 baltásról szóló tudósítását (számbeli túlzásaitól eltekintve) nem tartanok elvetendőnek. Vö. Századok 1952. 333. 1. — Az adatok viszont arra is figyelmeztetnek, hogy a hasar létszámából — modern párhuzamokkal — ne próbáljunk a tatái· hadsereg létszámára következtetni, mint Olchváry teszi. Századok 1902. 414.1. — így talán ismét, felvethető lenne az a kérdés, hogy nagyszámú orosz hasar jelenléte nem szolgálhatna-e magyarázatul a vitatott „canesius" tisztségmegjelölés eredetéhez, és nem játszhatott-e közre a ,,kán" szóval való kontamináció. 74 Barthold: Turkestan 412. 1. Vö. Carpini: Wyngaert 82. 1. 75 Wyngaert 80. praecursores „nichil rapiunt, domos non coinburunt, bestias non occidunt, sed tantum homines vulnerant et mortificant ..."
