Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Schütz Ödön: A mongol hódítás néhány problémájához 209
220 SCHÜTZ ÖDÖX mazó" segédcsapatokat „szétszórva" osztotta be, "nehogy valami cselt vessenek".6 4 Oroszországban is már 1237-ben kónyszerítették az elfogott Vaszilko Konsztantyinovicsot, hogy velük harcoljon.6 5 A népszámlálás után az alkalomszerűen toborzott csapatok helyett rendkívül magasszázalékú sorozást vezettek be. A „gruz névtelen krónika" szerint a grúz király minden 10 lélek után 1 főt (összesen 90 000 főt) volt köteles Kiállítani.6 6 Hasar A csatlakozott és kényszerített segédcsapatokon kívül másik legfontosabb emberanyaguk a foglyok voltak. A foglyok fogalmát azonban az ő esetükben ketté kell választanunk, mert egyrészüket (az iparosokat, a nők és fiatalok egy részét) Mongoliába hurcolták, nagy részüket azonban saját embereik kímélése céljából a várvívás technikai teendőire és „ágyútölteléknek" használták (előázsiai nevük: hasar = „robot, kényszermunka, közmunka")6 7 . Pl. Urgencs ostromát addig el sem indítják, amíg mindenfelől meg nem érkezik a hasar és két nap alatt fel nem tölti a védőárkokat.6 8 Az elfoglalt városokból és falvakból a hasart Khodzsend alá hajtják, hogy a Szir Darját a hegyekből vonszolt kövekkel eltorlaszolják. Ugyanígy hajtják őket Zarnukból Bukhara alá, Bukharából Szamarkand alá stb.69 A hadműveleteknél a hasart közvetlenül a várfalak megrohamozásába is bevetették (pl. Maraghánái 1221-ben), és „aki visszafordult, azzal végeztek".7 0 A foglyok elképzelhetetlen szenvedéseken mentek át. Amikor pl. Bukharából Szamarkandba hajtották őket, „aki elfáradt a menetelésben, megölték".7 1 Egyáltalán nem törődtek a foglyok tömeges pusztulásával, mert a helyszínen újakkal pótolták őket. A horezmi hadjáratot a hasarból alig élte valaki túl, úgyhogy a vidék teljesen elnéptelenedett.7 2 Ha az abszolút számoknak feltétlen hitelt nem is adhatunk, mindenesetre a hasar és a tatár hadsereg számarányának viszonyára némi fényt vethet, hogy pl. Khodzsend ostro« 61 Uo. 429. 1. — A „szótszórás" nem egyedenként, lianem csapatonként értendő ; az említett főurak egész csapatukat vezetik harcba. A mongol taktikában nincs tehát valamiféle „asszimilációs" szándékról szó {Zichy : i. m. 21. 1.). 65 Naszonov : i. m. 54. 1. 66 Manandjan : Krit. áttek. 251. 1. 67 Ezt a tatárjárás korában (és „közmunka" értelemben Szisztanban és Beludzsisztánban mindmáig [A. K. Lambton: Landlord and peasant in Persia. Oxford. 1953. 215. 1.]) használt kifejezést épp speciális „ágyútöltelék" jelentése miatt Rasid ed-Din orosz fordítása eredeti alakjában használja. Dzsuvajni angol fordításában. J. A. Boyle „levy, forced levy"-nek fordítja, de zárójelben jelzi a hasar kifejezést is. β» Rasid ed-Din 1/2. 216. 1. 69 Uo. 201, 204-208. 1. (Dzsuvajni I. 92, 106, 107. 1.). 70 Uo. 228. 1. 71 Ibn al-Athir : Tizeng. I. 10.1. — Azzal a híradással kapcsolatban, hogy a tatárok "Magyarországról való kivonulásukkor végeztek a foglyokkal (hasarral), felhívjuk a figyelmet Dzsuvajni egy megjegyzésére. Eszerint Dzsingisz kán az Industól visszafelé tartó útja előtt legyilkoltatja az összes foglvoltat (I. 137. 1.). Barthold (Turkestan, 454.1.) kétségbe vonja ezen értesítés hitelét, de ha a példák hosszú sorát tekintjük, mely szerint a tatárok mindig az adott szükségletnek megfelelően a közeli helyekről szedték a hasart (akár az ellátás nehézségei miatt, akár mert a tömeg gátolta volna gyors előrehaladásukat), akár ha tekintetbe vesszük, hogy Dzsingisz kán innen eredetileg Tangutba akart visszatérni, nem feltétlenül tagadhatjuk a híradás hitelét. 72 Rasid ed-Din 1/2. 208. 1.
