Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Schütz Ödön: A mongol hódítás néhány problémájához 209
A MONGOL HÓDÍTÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁHOZ 1 219 Vazallusi csapatok A tatár sereg összetételének vizsgálatánál tekintetbe kell venni, hogy milyen fontos szerepet játszottak a mongol hadseregekben a csatlakozott és vazallusi csapatok. A csatlakozott csapatok kérdésében természetesen nem „faji" meggondolásból kell kiindulnunk. A belsőázsiai nomád törökség nem „rokonsági" érzésből társult a mongol hadakhoz, hanem véres harcok előzik meg a kooperációt. (Már a mongolság tömörítése is ilyen harcok közepette jött létre, mint erről már a Mongolok Titkos Története lépten nyomon tanúskodik.) Kucsluk kelet-turkesztáni najman, ill. kara-kitaj birodalmának szétzúzása után a mongolok az óriási terület nomádjainak egy részét már magukkal tudták ragadni a horezmsah birodalma elleni támadásra. A kisebb helyi uralkodók jól felfogott érdekükben ezután már „önként" csatlakoznak a mongol csapatokhoz ; így 1219-ben Ivajalighban Szuknak tegin, az ujgur idikut és a karluk Arszlan kán.59 A horezmi hadjárat idején a horezmsah szolgálatában álló több török zsoldos csapatot soroztak be a mongol seregbe hol erőszakkal, hol rábeszéléssel.6 0 A Kaukázusontúlon is akadnak a zsákmány reményében önként csatlakozók : Azerbajdzsánban Akus a hegyekből és a sztyeppékról összegyűjtött nomád türkmenekkel, kurdokkal stb. csatlakozik Dzsebe és Szubotaj seregéhez.6 1 Ezek a (főleg) török törzsek a mongolokkal azonos társadalmi viszonyaik révén hamarosan beleszoknak az új keretekbe, sőt nyilván csábítólag hatnak rájuk az óriási rablási lehetőségek, úgyhogy a hódító csapatoknál egyre több lesz a török elem. Ezt a kérdést a történeti irodalom általában az Aranyhorda történetének szemszögéből szokta tekinteni, ahol a törökség számbeli túlsúlya miatt az idők folyamán teljesen felülkerekedett. A Kaukázusontúl viszonylatában ennek a kérdésnek az elemzésében a fő nehézség, hogy a források nem emlékeznek meg a mongol csapatok összetételéről, legfeljebb az 1236. évi tatárjárás megindításával kapcsolatban említi Kirakosz : „Amikor (Ogodaj) uralomra került, hadat gyűjtött roppant sokaságban, megszámlálhatatlant mint a tenger fövénye, saját népéből, melyet mughal-tatárnak neveznek, a kazárokból és hunokból (értsd : török nomádokból), katajbeliekből és nem-kitanokból és sok más barbár népből.. ,"6 2 A leigázott országokból kényszersorozott vazallus csapatok kérdésében a történeti irodalom leginkább az első tatár népszámlálás utáni időkből veszi példáit. Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy a népszámlálást megelőzőleg nem volt katonaszedés. Ha nem is fejkvóta szerint, de elég magas létszámú csapatokat követeltek a leigázott országokból ezt megelőzőleg is. Az 1237-ben birtokaikat visszanyerő gruz-örmény főuraknak csapataikkal részt kellett venniük pl. a rumi szultanatus keleti vidékei ellen indított hadjáratokban (1241—43).63 Mindenesetre Bajdzsu a „különböző népekből szár-59 Barthold: Turkestan 403. 1. (tegin, idikut = török méltóságnevek). 60 Erőszakkal pl. Benaket bevétele után (Rasid ed-Din 1/2. 201. 1.), vagy rábeszéléssel pl. Dzsebe és Szubotaj 1223-ban a kalkai csatát megelőzőleg a kipcsakokat („mi •és ti egy törzsből vagyunk és egy nemzetségből származunk", uo. 229. 1.). 61 76« al-Athir: Tizeng. I. 15. 1. 62 Kirakosz 211—212. 1. (Vei. kiad. 122. 1.) 63 Uo. 426—431. 1. Mindenesetre a grúz-örménv csapatok itteni szereplésénél, vagy akár a ciliciai örmény „szövetséges" csapatoknak a tatár seregek keretén belül véghezvitt haditettei értékelésénél tekintetbe kell vennünk, hogy muzulmánok ellen harcoltak és a városok elfoglalásánál arra törekedtek, hogy minél több keresztényt {főleg örményt) szabadítsanak ki.
