Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Schütz Ödön: A mongol hódítás néhány problémájához 209

216 SCHÜTZ ÖDÖX nagy létszámával.. .".3

3

Itt a negatív beállításból is világosan kiolvashatjuk, hogy a gyakorlatban az ellenkezője volt szokásban. A hódítások, pusztítások megokolására irányuló törekvés egyes esetekben származhatott ugyan a muzulmán krónikások oknyomozó szándékából, de legtöbb esetben nyilván a tatár hírterjesztés eredménye. Ezért a tatár pusztítást általában elítélő Rasid ed-Dint sem illethet jük az elfogultság vádjával, hogy az otrari incidens kitörését — forrásait követve — a követek megölésének tulajdonítja.3

4

A követek megölésének ürügye a hadjáratok során unos-untalan feltűnik, mint megokolás egyes városok lakosságának kiirtására. Az orosz történelemben is vannak példák a tatár követek megölésére, pl. 1223-ban, vagy 1240-ben Kievben.35 1221-ben az azerbajdzsáni Bajlakanban a tatár követ megölése miatt egy élőlényt sem hagynak életben, még „a terhes anyák méhét is felhasítják és a magzatokkal is végeznek".3

6

Ilyen ürüggyel pusztítják el 1236-ban Anit. A lakosságot sértetlenség Ígéretével kicsalják a városból, majd „felosztván őket maguk között, kardélre hányva mindenkit lemészárolnak. Egy kevés nőt és gyermeket hagynak csak meg, és a kézműveseket, s hurcolják őket rabságra".37 De a tatárok minden egyéb okot is megragadnak a pusztításra, gyilkolásra. Pl. mikor Bamian vívásánál egy nyíl eltalálja Dzsingisz kán kedvelt unokáját, Csagatáj egyik fiát, a város elfoglalása után minden élőlényt (embert, állatot egyaránt) lemészárolnak ós a várost a pusztával teszik egyenlővé.3

8

1231-ben az észak-azerbajdzsáni Gandzak ostrománál a város lakosai az egy hétig tartó ostrom alatt minden holmijukat felégetik, hogy ne essék az ellenség kezébe. A várost bevevő tatárok emiatti dühükben „lemészárolják a lakosságot, férfiakat, nőket, gyermekeket".3

9 A leggyakoribb indok a pusztításra, mészárlásra az ellenállás. De a már behódolt városok sorsa sem volt biztosítva, hiszen ha a lakosság a tatárok állandó követeléseit, erőszakoskodásait, rablásait nem birva elviselni, fellázadt, ugyanolyan sors érte őket, mint a többi ellenálló várost.4

0

De a vérengzéshez még az ellenállás tényére sincs szükség. Minden ok nélkül jut kardélre az Ani példáján okulva behódoló Karsz lakossága.4

1 A tatár hadsereg létszámáról A nomád hordák gyors sikereit részben a kortársak és részben a régebbi irodalom többek között nagy létszámukkal akarta igazolni (Dzsuzdzsáni : 600—700 000; Rogerius: 500 000). Ε túlzásoknak több okuk is van: a támadó, ill. győztes seregek létszámát a legyőzött sereg létszámánál lénye-•a

Bar Hebraeus (angol ford. Budge) I. 3S4. 34

Rasid ed-Din 1/2. 190. 3. j. — Dzsuvajni I. 80—81.1. 35

Ji. Γρεκοβ, A. 10. HhyöoecKuü : 3oJioTa5i opsa h ee naaeHne, M-JL. 1950. 202, 215. 1. 30 Ibn al-Athir: Β. Γ. Tu3emay3en: CŰOPHHK MaTepnajiOB OTHOCHIHHXCH Κ HCTopmr 30Λ0Τ0Η opAbi. M-JL. τ. 1. Cn6. 1884. (τ. 2. M-JL. 1941.) 21 — 23. 1. 37 JÇ'IFCIJcosz 237. 1. 38

Rasid ed-Din 1/2. 219. 1. — Dzsuvajni I. 132—133. 1. 30

Kirakosz 215. 1. Vö. az esztergomi mészárlással, SHR II. 585.1. 40

Pl. Balkh és Hamadan esetében 1221-ben. Rasid ed-Din 1/2. 218. l.—Ibn al-Athir : Tizeng. I. 21. 1. « Kirakosz 238. 1.