Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián az 1918. évi októberi forradalom 40. évfordulója alkalmából (1958. október 31.) 183

188 KRÓNIKA Magyarországi Pártja megalakulásának. A KMP forradalmi követelései — az üzemek munkásellenőrzése, a hatalom átvétele a falusi, városi és üzemi munkástanácsok által, az SzDP jobboldali vezetőségének félredobása és a proletárdiktatúra létrehozása — egyre nagyobb visszhangra találtak a proletariátus soraiban. A munkások először a gyár kapuin belül, a számukra legjobban ismert területen léptek ki a szociáldemokrácia ólomcsizmáiból. 1918 végén megvalósult a munkásellenőrzés a Wolfner-bőrgyárban, Thék Endre bútorgyárában, a Ganz-Danubius-gyárakban, a brennbergi bányában, s ami a legfontosabb : Csepelen. Januárban a Ganz Villamossági Gyárban a munkássággal rokonszenvező mérnököket bízták meg az üzem vezetésével, akiket két munkás ellenőrzött. tJj igazgatót nevezett ki a Ganz Hajógyár munkástanácsa is január 9-én. A munkástanács vette kezébe a vezetést a Fegyver- és Gépgyárban, az Óbudai Hajógyárban, a Schlick-gyárban, Herczegh Ernő gyárában. Ugyanakkor a városi munkástanácsok egyre aktívabban avatkoztak bele a város, sőt a megye életének irányításába is. Békéscsabán, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen a Nemzeti Tanács teljesen a munkástanács befolyása alá került, másutt (pl. Makón, Kiskunfélegyházán, Kaposvárott, Tatabányán és később Székesfehérvárott) a közigazgatás irányítását is a munkástanács vette a kezébe. Előadása további részében Hajdú Tibor vázolta a tanácsok szerepét az 1919-es márciusi eseményekben, a proletárdiktatúra kiharcolásában s befejezésül azt a kérdést vizsgálta, hogy az 1918-as forradalmak országai — Németország, Ausztria és Magyarország — közül miért éppen nálunk, az iparilag és politikailag elmaradt és munkásmozgalmát tekintve is legfejletlenebb Magyarországon győzött a proletárforradalom. Utalt azokra a különbségekre, amelyek hazánk 1918 előtti függéséből származtak, hogy ti. nálunk a polgári forradalom győzelme után az egész hatalmat először birtokló uralkodó osztályok jóval szervezetlenebbek, politikailag tapasztalatlanabbak voltak, mint a német és osztrák kapitalisták. Ehhez járult az a körülmény, hogy Magyarországon a soknemzetiségű állam felbomlása is nagyon legyengítette az állam erejét. A magyarországi tanácsok forradalmi fejlődésével kapcsolatban az előadó hangsúlyozta a magyar kommunisták szerepét, akik Közép-Európa kommunistái közül a legjobban értették meg a leninizmus szellemét és a legjobban alkalmazták hazájuk fejlődésének adott szakaszára a forradalmi marxizmus tanításait. Aláhúzta annak a ténynek a jelentőségét, hogy — a három ország viszonylatában — a forradalmárok és opportunisták közötti szakítás a leggyorsabban és legkövetkezetesebben Magyarországon ment végbe. Majd a parasztság helyzetéből adódó sajátosságokat említette meg, amelyek következtében a magyar nép könnyebben értette meg az orosz forradalmat és a munkásság mozgalmát a parasztság valóságos forradalma kísérte. Az előadó végül a magyar forradalmak harcosainak, a magyar munkásoknak, parasztoknak és katonáknak a hősiességéről emlékezett meg.