Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - Tudományos ülésszak a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából (1959. március 16–21.) 189

TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 40. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL (1959. MÁRCIUS 16-21.) A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából az MSzMP Központi Bizottságának Párttörténelmi Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum, valamint a Magyar Történelmi Társulat — számos külföldi vendég részvételével — 1959. március 16-tól 21-ig tudományos ülésszakot rendezett. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglalt Nemes Dezső, az MSzMP Politikai Bizottságának póttagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Fogarasi Béla, az Akadémia alelnöke, Orbán László, az MSzMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, az MSzMP Központi Bizottságának tagjai, Molnár Erik akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója, Zsigmond, László, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese, Kálmán Endre, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Otta István vezérőrnagy és Horváth Miklós alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum igazgatója és igazgatóhelyettese, valamint Székely György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára. Az ülésszak megnyitásán részt vett dr. Sik Endre külügyminiszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, dr.Rusznyák István,& Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a Magyar Tanácsköztársaság küzdelmeinek több résztvevője, megjelentek továbbá a tudományos ülésszakra hazánkba érkezett külföldi vendégek, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A tudományos ülésszakot Molnár Erik nyitotta meg, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége nevében Fogarasi Béla üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Ezután Nemes Dezső tartotta meg a tudományos ülésszak főreferátumát ,,A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelen' tősége" címmel. A március 16-i délutáni ülésen elsőnek Frantisek Pór, a Csehszlovák I Párttörténeti Intézet helyettes igazgatója tartott előadást a csehszlovák jobboldali szociáldemokraták szerepéről a Magyar Tanácsköztársaság ellen végrehajtott csehszlovák burzsoá intervenció idején. Ezután Anna Hornik, Ausztria Kommunista Pártja történeti bizottságának munkatársa ,,A Magyar Tanácsköztársaság és Ausztria" címmel, Aleksander Zatorski, a lengyel Dzerzsinszkij katonai akadémia tanszékvezető tanára pedig a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének és tevékenységének lengyel visszhangjáról tartott előadást. Végül Hikádé Aladár, a magyar munkásmozgalom veteránja, a Kommunisták ι Magyarországi Pártja egyik alapító tagja szólalt fel, aki az 1919-es forradalmi törvényszékek tevékenységéről beszélt. A tudományos ülésszak második napján, március 17-én az első előadást Ν. I. Satagin professzor, a moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézet helyettes vezetője tartotta ,,V. I. Lenin a magyar proletárforradalom tapasztalatainak történelmi jelentőségéről" címmel. Ezután Szántó Rezső, a Tanácsköztársaság harcainak egyik résztvevője a magyar vöröshadsereg nemzetközi alakulatairól, Liptai Ervin alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum munkatársa a Magyar Tanácsköztársaság katonai stratégiájának néhány kérdéséről tartott referátumot. Végül Martin Vietor, a pozsonyi Komensky-Egyetem jogtudományi karának docense arról a segítségről adott elő, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság nyújtott a proletárdiktatúra csehszlovákiai megvalósításának kísérletéhez. Március 18-án Chiang Chun-fan, a Marx—Engels—Lenin—Sztálin műveit fordító pekingi iroda helyettes vezetője ,,A magyarországi proletárforradalom és a kínai nép forradalmi harca" címmel tartott előadást, majd Johannes Zelt, valamint Helmuth Kolbe, a berlini Társadalomtudományi Akadémia docensei referáltak a német kommunisták, illetve a Kommunisták Németországi Pártjának szolidaritásáról a Magyar Tanácsköztársaság mellett. Pamlényi Ervin, a Történettudományi Intézet munkatársa a Magyar Tanácsköztársaság kulturális politikájáról tartott előadást. Végül Paulette Charbonnel egyetemi tanár, a Francia Kommunista Párt történeti bizottságának munkatársa olvasta fel a betegsége miatt távollevő Emile Tersen professzor előadását „Az Antant és a Magyar Tanácsköztársaság" címmel.