Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése 174

KRÓNIKA 181 meghatározásában, a megoldások módjának megbeszélésében és legfőképpen le kell bonyolítania az új terv széleskörű megvitatását Budapesten és a vidéki csoportoknál is. A művelődési alapelvek történettudományunk elé általánosságban azt a feladatot tűzik ki, hogy a magyar nép és a magyar munkásmozgalom, valamint a szomszédos szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink történetének feldolgozásával, a magyar nacionalizmus és sovinizmus több évszázados előzményeinek, okainak elemzésével, a pesszimista történeti szemlélet megcáfolásával mozdítsa elő népünk szocialista nevelését. Ezek a célkitűzések a Társulatra is irányadók. Ebben a keretben nagy feladatok várnak a Társulat minden tagjára a következő évben, a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának megünneplése alkalmából. Történészeinknek a maguk tudományos és népszerűsítő munkájával, előadásokkal és cikkekkel kell hozzá járulni ok annak a megértetéséhez, hogy az első magyar proletárdiktatúra idején népünk újra a nemzetközi haladás élvonalába került és néhány hónap leforgása alatt — ha átmenetileg is — megvalósította a történeti fejlődés által napirendre tűzött döntő feladatot. A történészeknek a legszélesebb rétegekben el kell terjeszteniük azt a gondolatot, hogy a Tanácsköztársaság népünk múltjának legragyogóbb fejezete, népi demokráciánk előfutára, a proletárinternacionalizmus lelkesítő példája, a Szovjetunióval való történelmi kapcsolataink nagyszabású megalapozása. A nacionalizmus és sovinizmus elleni küzdelembőrtörténettudományunk ezzel kapcsolatban akkor fogja kivenni a részét, ha leleplezi a Horthy-rendszer történészeinek és publicistáinak a Tanácsköztársaságra szórt rágalmait és gyalázkodásait, és felfedi ezek burzsoá ellenforradalmi jellegét. Meg kell erősítenünk történettudományunk kapcsolatait a Szovjetunió és a népi demokráciák történettudományával. Az utóbbi időben nem voltunk kellőképpen tájékozva arról, hogy mi történt a Szovjetunióban és szomszédainknál a történettudomány területén. A Társulat itt segítséget nyújthatna azzal, hogy szoros összeköttetést létesít a népi demokráciák hasonló intézményeivel és megszervezi a tapasztalatok kicserélését, az eredmények kölcsönös átadását. Foglalkozni kellene azzal a gondolattal, hogy nèm volna-e szükségünk egy olyan kiadványra, amely célját abban látná, hogy a Szovjetunió és népi demokráciák legfontosabb tudományos eredményeiről rendszeresen tájékoztassa a magyar történetkutatókat és történettanárokat és fordítva, a mi eredményeinkét közvetítse a Szovjetunió és a népi demokráciák tudományához. Egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatunk az, hogy történettudományunk eredményeit eljuttassuk az általános- és középiskolai tanárokhoz és ezen a réven kivegyük részünket az ifjúság marxista szellemű neveléséből. Ennek a jelentőségét nem szükséges különösebben hangsúlyozni. A Társulatnak itt minden eszközt, előadássorozatokat, vidéki továbbképzési napokat és más, a Művelődésügyi Minisztériummal együtt kidolgozandó formákat fel kell használnia. Segítséget kell nyújtanunk a? oknak a történelemtanároknak, akik meg akarják ismerni a marxista történetírás újabb eredményeit s akik nem egyszer problémákkal küszködnek a tanítási anyag egyes részeivel kapcsolatban. Segítenünk kell azokat a tanárokat is, akik még nem tették magukévá a marxista történetfelfogást. Magas színvonalú, meggyőző, formai szempontból is igényesen kidolgozott előadások útján kell megismertetni őket a marxista történetírás újabb eredményeivel. Az is nehézséget okoz, hogy a történelemtanárok nem ismerik eléggé az egyes kérdések újabb irodalmát. A Történettudományi Intézetben most készítik el az 1945-től megjelent történelmi munkák értékelő bibliográfiáját. A Társulatnak gondoskodnia kellene arról is, hogy ez a bibliográfia eljusson az iskolákba. • Felül kell vizsgálnunk kiadványpolitikánkat is. Itt nem az eddigi kiadványtípusok és sorozatok megszüntetése vagy leépítése, hanem továbbfejlesztése a feladat. A Társulat nagyjelentőségű sorozatát, a Fontes-t 1945 óta új tartalommal töltöttük meg. Ezt a sorozatot folytatnunk kell, de egyben arra kell törekednünk, hogy legújabbkori történetünk is megkapja az őt megillető helyet ebben a sorozatban. Több monográfiát kellene a Társulatnak publikálnia, amelyek a lényeges történeti kérdéseket dolgoznák fel. "Újra meg kellene indítani a népszerű életrajz-sorozatot, amely a múltban a tanároknak és a tanulóknak jó szolgálatokat tett. Külön kérdés, hogyan lehetne elősegíteni a vidéki történészek helytörténeti munkáinak publikálását. À helyzet az, hogy a fővárosi kiadók többé-kevésbé elzárkóznak ezek megjelentetésétől. Ezen nehezen lehet változtatni. A Társulatnak kellene — legalább részben — a kiadók helyébe lépnie. Arra kell törekednie, hogy a legjobb helytörténeti tanulmányokat maga jelentesse meg, folyóiratban vagy gyűjteményes kötetekben. Ugyanakkor pedig elő kell segítenie, együttműködve a Művelődésügyi Minisztériummal, hogy az egyetemek és más művelődési intézmények, valamint a tanácsok oktatási osztályainak költségvetésében helyet kapjanak az ilyen kiadványok költségei is.