Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése 174

182 KRÓNIKA Általában is : az eddiginél sokkal többet kell foglalkoznunk vidéki csoportjainkkal. Ez nem jelenti azt, hogy mesterségesen is törekednünk kellene a vidéki csoportok szaporítására. A múltban több olyan vidéki csoport keletkezett, amely már megalakulása után elhalásnak indult. Nincs szükség a csoportalakítás erőltetésére, annál kevésbé, mert az utóbbi időben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat részben magára vállalta a vidéki történelmi ismeretterjesztés, a tudományos népszerűsítés feladatát. A jövőben elsősorban azokat a vidéki csoportokat kell támogatnunk, amelyek tényleges történetkutatókat tömörítőnek, amelyek a történetírásunk előtt álló központi feladatok végrehajtását segíteni tudják, amelyek a tanári továbbképzés munkájában részt akarnak és részt tudnak venni. Ezeket azonban az eddiginél jobban kell támogatni, publikációs lehetőségek, Budapestre tanulmányutak, kutatóutak, konzultációk biztosításával és nem utolsó sorban, erőnkhöz képest,, anyagilag is. A központ és a vidéki csoportok együttműködését, azt hiszem, a vidéki vándorgyűlések is jól szolgálhatják. Végül meg kell találnunk a Társulathoz tartozó fővárosi történészek együttműködésének új formáit is. Nem akarok itt elébe vágni azoknak a terveknek, amelyeket az új társulati vezetőségnek kell majd kidolgoznia. Mindenesetre jól meg kell fontolni, hogy a régi szekciók új formában való életrekeltését javasoljuk-e, vagy levéltári, tanári, könyvtári és ehhez hasonló tagozatokat létesítsünk, esetleg ne kombináljuk-e ezt a két formát. Annyi azonban bizonyos, hogy ezen a területen nagy szükség van a Történelmi Társulat sokoldalú kezdeményező tevékenységére. A Történelmi Társulatra tehát minden téren nagy feladatok várnak. Meg kell szerveznie a pártonkívüli és a marxista történészek rendszeres megbeszéléseit és vitáit. Olyan fórummá kell válnia, ahol tudományunk valamennyi fontos kérdését nyílt és őszinte elvi vitákban megtárgyalják és tisztázzák. A Történelmi Társulatnak hozzá kell járulnia tudományunk irányításához, elő kell segítenie azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyeket Pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány elénk állított, részt kell vennie népünk helyes történelmi tudatának kialakításában és fejlesztésében, népünk szocialista nevelésében. Befejezésül néhány szót szeretnék szólni arról, hogyan képzelem a marxista és a pártonkívüli történészek együttműködését Társulatunk keretében. Mint alaptételt le kell szögezni, hogy a Társulat a marxista-leninista történettudomány fejlesztését és ezen a réven a szocializmus építését szolgálja. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a Társulat lemondana, vagy lemondhatna a pártonkívüli történészekkel való együttműködésről. A marxista történészek a Társulat keretében is együtt kívánnak működni mindazokkal a pártonkívüli történészekkel, akik a népi demokrácia alapjára helyezkednek és ennek logikus következményeként elismerik a marxizmus-leninizmus irányító szerepét a történettudományban és a marxista-leninista történészek vezető szerepét a történettudomány intézményeiben. En nem mondom, hogy nem fogunk vitatkozni pártonkívüli kollégáinkkal. Vitatkozni fogunk velük, hogy leküzdjük korábbi polgári nézeteik maradványait. De ezek a viták türelmes, baráti, eszmei viták lesznek, amelyeknek célja az, hogy egészen megnyerjük magunknak azokat, akik az alapkérdésekben már most is egyetértenek velünk. Abban a munkában, amely előttünk áll, minden becsületes, népi demokráciánkhoz hű történész közreműködésére szükségünk van. Bízom abban, hogy a feladat nagyságát átérezve, mindnyájan részt is kérnek belőle" — fejezte be zárszavát Molnár Erik.