Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
ADATOK A MAG Y ATI KÜLPOLITIKÁHOZ 141 külpolitikailag a legkönnyebben keresztülvihetőnek látszott. Jugoszlávia október 4-én, Románia pedig október 6-án tiltakozott a magyar lakosságú területeken túlmenő magyar követelések ellen.7 0 De még az olasz kormány sem támogatott komolyan ilyen jellegű követelést, mivel nem akarta kapcsolatait Jugoszláviával rontani.7 1 Jóval kedvezőbb volt a lengyel kormány állásfoglalása. Már szeptember végén létrejött a megállapodás a két reakciós kormány között a csehszlovák területekre vonatkozóan. Csáky gróf az együttműködés megerősítésére október 5-én Varsóba repült. Kpnnard varsói angol követ október 6-i jelentése ismét megerősíti, hogy a lengyel kormány a közös magyar—lengyel határ mellett állt ki, ami Kárpát-Ukrajna magyar fennhatóság alá kerülését jelentette volna, bár Szlovákia további sorsára vonatkozóan nem tartalmazott határozott állásfoglalást.7 2 Ezekben a napokban alakult ki a német állásfoglalás is. A német külügyminisztériumban YVoermann október 7-én, feljegyzést készített és eljuttatta azt Hitlerhez. Ebben Szlovákia további sorsának lehetőségét fejtegeti. A feljegyzés szerint7 3 a szlovák kérdésben négy elméleti lehetőség van. 1. Önálló Szlovákia, 2. szlovák autonómia, Csehszlovák államszövetségben, 3. autonóm Szlovákia Magyarországhoz csatolva, 4. autonóm Szlovákia Lengyelországhoz csatolva. Ami az első lehetőséget illeti, ennek előnye, hogy Szlovákia gazdaságilag csupán akkor életképes — mutat rá Woermann —, ha Németországhoz kapcsolódik. Az önálló Szlovákia gyenge államképződmény lenne, azért a Kelet felé történő német előnyomulás számára ugyanakkor fontos terület lehet. Pillanatnyilag a második megoldás is elfogadható — hangsúlyozza a feljegyzés —, mivel a csehszlovák állam gazdaságilag s politikailag most teljesen német befolyás alatt áll, egyébként is ez a megoldás a továbbiakban teljesen nyitva hagyja az utat az első megoldás felé. A harmadik megoldásra Magyarország törekszik. Ez a megoldás nem érdeke Németországnak, s maguk a szlovákok is elvetik. A Lengyelországhoz való csatolás lehetősége — nézete szerint — komolyan fel sem merülhet. Kárpát-Ukrajna kérdésében az állásfoglalás a következő: „Afelől nincs véleménykülönbség, hogy Kárpát-Ukrajna számára az önrendelkezési jog ürügye alatt mindenképpen autonómiát kell követelni. Határozottan elutasítandó az autonóm Ukrajna (sic) Magyarországhoz csatolása. Ez a megoldás ségek miatt ideiglenesen leállították. Ekkor egyébként is részleges mozgósítás volt, tehát nyílt katonai akció lehetősége került előtérbe. Minderre részletesen lásd : O. L. Kozma iratok 27. csomó. Ruszinszkói ügyek. 70 Doc. on Germ. For. Pol. D. V. 311. 1. Olaszország ugyanis ekkor már éppen a túlzott német befolyás ellensúlyozása céljából köz.eledést keresett Jugoszláviával. Ez beleillet a jugoszláv—magyar—lengyel ún. horizontális tengely olasz vezetés alatt történő kiépítésének tervébe. 71 Akten IV. 31. 1. 72 Doc. on Brit. For. Pol. ΠΙ. Vol. 3. 111. 1. Csáky Beck lengyel külügyminiszterrel tárgyalt a Csehszlovákia elleni magyar követelések ügyében. Elsősorban Kárpát-Ukrajna kérdése állt előtérben. Ebben sikerült is megegyezni, a lengyelek csupán azért kívántak tartózkodóbb sajtókampányt, mert emiatt ellentéteik voltak román szövetségeseikkel. Vö. Doc. on Germ. For. Pol. D V. 90. 1. 73 Akten. IV. 45. 1.
