Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
142 RÁNKI GYÖRGY mind magyar, mind lengyel kívánság. Ezáltal közös lengyel—magyar határ keletkeznék, ami megkönnyítené a blockképződést Németország ellen. A Wehrmacht főparancsnoksága katonai szempontból a közös lengyel—m agyaihatárt szintén ellenzi."74 Mindebből következik, hogy sem az önálló Kárpát-Ukrajna, sem a Magyarországhoz csatolás nem megoldás, tehát azt javasolja, hagyják meg Kárpát-Ukrajnát Csehszlovákiának, hiszen az „önrendelkezési jog" felvetésével még lehet a helyzeten változtatni. A feljegyzés összefoglalása ismételten leszögezi, hogy sem Szlovákia sem Kárpát-Ukrajna kérdésében nem helyeslik a magyar megoldást, s hasonlóan az esetleges lengyelt sem, s kívánságaik elutasítása során az önrendelkezési jogra hivatkozzanak. Hitler másnap foglalkozott a kérdéssel, s — mint erről Kordt feljegyzése tanúskodik — lényegében a második megoldás mellett döntött. Elhatározta, hogy támogatja a zsolnai határozatokat,75 s nem tart igényt Bratislavára. Kárpát-Ukrajna kérdésébe ne nagyon avatkozzanak bele — utasította Kordtot — s ideiglenes megoldásként kapjon e terület autonómiát, a végleges megoldásig, amely Magyarországtól nem várható.76 Weizsäcker október 10-i, a német követségekhez intézett körlevele már meghatározza a német külpolitika főbb irányelveit :77 1. Barátságos viszonyt várnak Prágával. 2. Támogatják a magyar igényt a szomszédos magyar területekre, a kérdés részleteit Magyarország s Csehszlovákia oldja meg. 3. A szlovák kérdésben a zsolnai határozatokat, tehát a szlovák autonómiát támogatják. 4. Kárpát-Ukrajna kérdésében tartózkodó az álláspont, közös lengyelmagyar határt nem támogatnak, dg· nem adnak ki magyarellenes jelszavakat. 5. Pozsony hovatartozását önrendelkezési joggal döntsék el, ami valószínűleg Szlovákia számára kedvező. 74 „Auf jeden Fall würde für die Karpatho-Ukraine unter dem Stichwort Selbstbestimmungsrecht eine Autonomie zu fordern sein, worüber kaum Meinungsverschiedenheiten bestehen. Entschieden abzulehnen ist die Anlehnimg der autonomen Ukraine an Ungarn. Diese Lösung ist sowohl ungarischer wie polnischer Wunsch. Hierdureh würde gemeinsame polnisch—ungarische Gerenze entstehen und damit eine Blockbildung gegen Deutschland erleichtert werden. Das Oberkommando der Wehrmacht ist vom militärischen Standpunkt gleichfalls gegen eine solche gemeinsame polnischungarische Grenze." Uo. Okt. 6-án a Wehrmacht főparancsnoka a Külügyminisztériumhoz küldött átiratában a következőképp foglal állást ebben a kérdésben : „Nem áll a mi érdekünkben, hogy Németország keleti határán az utódállamok délkelet-európai összeköttetéssel rendelkező zárt blokkja alakuljon ki." Ezért közlik a Külügyminisztériummal, „hogy katonai okokból egy közös magyar—lengyel határ nem kívánatos". Akten IV. 39. 1. „Es wird nicht in unserem Interesse liegen, daß an Deutschlands Ost grenzen ein geschlossener Block der Nachfolgestaaten mit Verbindung nach Südosteuropa entsteht. . . .„daß aus militärischen Gründen eine gemeinsame Grenze Ungarn—Polen unerwünscht sei." A vezérkar döntéséről számol be Henderson berlini angol követ okt. 7-i jelentése is. Doc. on Brit. For. Pol. ΙΠ. Vol. 3. 125. 1. 75 1938. okt. 6-án a fasiszta Szlovák Néppárt Zsolnán autonóm szlovák kormányt alakított. A csehekkel megegyeztek, hogy a csehszlovák államon belül a szlovákok ugyanolyan jogokkal fognak bírni, mint a magyarok bírtak az egykori Osztrák—Magyar Monarchiában. 76 Akten IV. 47. 1. Kordt okt. 8-i feljegyzése Hitler Hewel útján közölt utasításairól. 77 Uo. IV. 50. 1.
