Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
136 RÁNKI GYÖRGY nyomására a csehszlovák kormány elfogadja Németország követeléseit, mely ugyan jelentős területeket rabol el Csehszlovákiától, de nem szünteti meg az önálló csehszlovák államot? Hitler fő célja azonban nem a Szudétavidék megszerzése, hanem Csehszlovákia megszüntetése s az egész cseh terület bekebelezése volt. Ezt, úgy látja, csak katonai akcióval lehet elérni. Tekintettel azonban arra, hogy ő a tárgyalások obiigójában van, azt javasolta Imrédynek, hogy kezdjen Magyarország katonai akcióba, akkor ezzel lehetetlenné teszik a megegyezést a németek és Chamberlain között Godesbergben. A német hadsereg beavatkozik a csehszlovák—magyar konfliktusba s három hét alatt elintézik Csehszlovákiát s a cseh kérdést nem etnikai, hanem területi alapon oldják meg.44 Imródy válaszában utalt arra, hogy a magyar kormány nem számolt azzal, hogy a cseh válság ily hamar napirendre kerül. Megígérte, hogy diplomáciai és katonai lépéseket tesz, bár nem biztos,· hogy a Hitler által kórt 14 napon belül ez teljesíthető. Röviden utalt Jugoszláviától való félelmére is, majd befejezésül megígérte, hogy pontos feljegyzést juttat el Hitlernek a magyar követelésekről. A magyar uralkodó osztályok diplomáciai, de részben közvetlen katonai vonalon is sietve teljesítették az ígéreteiket. Ami a diplomáciai vonalat illeti, ezt Imrédy szeptember 20-án tartott éles beszéde indította el. Majd a londoni magyar követ tiltakozott a csehszlovákiai magyar kisebbség megkülönböztetése ellen, s elégtelennek minősítette az angol kormány válaszát a szeptember 17-i magyar jegyzékre (Halifaxnak ez a jegyzéke ugyanis azt a nézetet fejezte ki, miszerint előbb a szudótanémet kórdóst kell rendezni, mivel ez most közvetlen veszélyezteti a békét, majd azután foglalkoznak a magyar követelésekkel. Ezért kérik a magyar kormányt, hogy a jelenlegi kényes helyzetben semmit se tegyen, ami a krízis elmélyítésére vezethet).45 Szeptember 20-án és 21-ón Londonban és Párizsban átnyújtották a magyarlakta területek Csehszlovákiától történő elszakítását követelő jegyzékeket.4 6 Az angol külügyminiszter mérsékletre intő tanácsának — látva, hogy az angolok nem szándékoznak beleavatkozni a konfliktusba — most már kevés figyelmet szentelt a kormány, és szeptember 22-én, a néhány nappal korábbi lengyel demarchehoz hasonló tartalmú, igen éles hangú jegyzéket nyújtottak át Prágában.4 7 A jegyzékkel egyidőben közölték a németekkel is kívánságaikat, mégpedig Csehszlovákia magyarlakta területeinek Magyarországhoz csatolását és a szlovákok ós kárpátukránok számára az önrendelkezési jog biztosítását.4 8 A diplomáciai lépéseket katonai intézkedésekkel támasztották alá. Az angol követ szeptember 21-i jelentése szerint behívták az 1912—13-as tartalékos korosztályt és nem szerelték le azokat a ténylegeseket, kiknek szolgálati idejük egyébként lejárt. Knox angol követ 160 000 44 Hitler 1939. jan. 16-án Csákyval folytatott beszélgetése során említette, hogy ha szeptemberben a magyarok elfogadják javaslatát s megtámadják Csehszlovákiát, akkor arcába nevethetett volna Chamberlainnek, s a cseh kérdést nem etnikai alapon, hanem Csehszlovákia teljes felszámolásával rendezhették volna. Vö.: A németek magyarországi politikája. 74. 1. Kordt feljegyzését Hitler ezzel a megállapításával kiegészítettük. «Doc. on Brit. For. Pol. HÍ. Vol. 3. 11. 1. 46 Doc. on Germ. For. Pol. D II. 860. 1. Erdmannsdorf jelentése és uo. 884. 1. Brauer párizsi német ügyvivő távirata. 47 Doe. on Germ. For. Pol. D II. 869.1. A reakciós lengyel kormány bekapcsolódva Hitlcrék Csehszlovákia elleni kampányába, Teschen vidékére tartott igényt. 48 Doc. on Germ. For. Pol. D II. 911. 1.
