Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
124 RÁNKI GYÖRGY Magyarország abszolút békés •politikája közismert és a magyarok remélik, hogy a cseh kérdés megoldható békés úton. Tekintve azonban, hogy Csehszlovákiában általános nyugtalanság és feszültség tapasztalható, nem lehetetlen, hogy minden várakozás ellenére kirobbanásra kerül a sor. Ebben az esetben a fegyveres beavatkozás elkerülhetetlenné válhat. Ezért feltehető, hogy a helyzet a szükségesnek megfelelően az együttes fellépésre vezethet. Miért volna hasznos a tanácskozás, illetve vélemények bizonyos kicserélése? 1. Az A) melléklet 3. pontjában említett előny2 0 csak azzal a feltétellel biztosítható, ha a szükségszerű együttműködés lehetősége — legalább általános vonásokban — eleve tisztázódik. 2. Az övezeteket, célokat és feladatokat előre ki lehetne jelölni és ehhez alkalmazkodva lehetne előkészülni. Ily módon eleve elhárítanánk a félreértések lehetőségét, ami különösen fontos."2 1 A magyar kormány jól volt értesülve, Csehszlovákiában valóban fontos eseményeket készített elő a fasiszta Németország. Hitler ugyanis Ausztriának március 12-én történt sikeres annexiója után elérkezettnek látta az időt a konkrét cselekvésre Csehszlovákia ellen is. 1938. március 28-án megbeszélést tartott Henleinnel s Frankkal", a csehszlovákiai szudétanémet párt vezetőivel. Ennek során adta ki utasításait a szudétanémet párt Csehszlovákia felbomlasztását célzó taktikájára vonatkozóan.22 Májusban pedig a Wehrmachtnak adott utasításában Csehszlovákia belátható időn belül történő katonai megsemmisítésében jelölte meg a német hadsereg legközelebbi feladatát. Ilyen előzmények után a német kormány elhatározta, hogy Keitelt Budapestre küldi a német—magyar közös katonai akció előkészítésére. A magyar kormány azonban igen nehéz külpolitikai helyzetben volt 1938 tavaszán. Mivel a németek támogatásával sem sikerült a Jugoszláviával való egyezményt létrehozni, s így a Kis-Antant egységét megbontani, a cseh kérdést a maga részéről nem merte tovább élezni. A magyar katonai elképzelések szerint ugyanis a magyar hadsereg csak úgy vállalkozhat a csehek elleni támadásra, ha azok fő erőit a németek kötik le, s az északon harcoló magyar hadseregnek nem kell tartania délről a jugoszláv csapatok támadásától. Hozzátehetjük, hogy az új Imrédy-kormány szerette volna a nyugati hatalmakkal is a jó kapcsolatokat fenntartani.23 s ez is visszatartotta attól, hogy a nyugati hatalmak támogatását élvező Csehszlovákia ellen, a németek oldalán 20 Lásd a tanulmány 123. lapján. 21 A németek magyarországi politikája, 47. 1. 22 Doc. on Germ. For. Pol. D II. 198 — 199. 1. A tárgyaláson egyébként Frank bejelentette, hogy már kapcsolatot létesítettek a magyar kisebbségekkel s közös akciókat fognak végrehajtani. 23 Az Anschluß után a nyugati hatalmaknál is felmerült a délkelet-európai pozíciók megerősítésének gondolata, ezért az angol s francia kormány 1938. április 28. és 29-i megbeszélésén elhatározták, hogy növelik kereskedelmi kapcsolataikat s bizonyos gazdasági kedvezményeket nyújtanak ezeknek az országoknak. Documents on British Foreign Policy. III. Series Volume I. 233. 1. Valójában ez megmaradt a tervezgetések stádiumában, s München után mint tervet is elejtették. Bár a nyugati országok gazdasági offenzívájának jelentőségét túlbecsüli, mégis igen érdekes Strangnak, az angol külügyminisztérium tanácsosának 1938. július 21-i levele Henderson követhez, melyben beszámol, hogy Hitler döntött, ősszel megtámadja Csehszlovákiát; a döntés oka többek között az, hogy ,,úgy gondolja, nem várhat tovább (ti. Németország), mivel máskülönben nem lesz képes ellensúlyozni Nagy-Britannia és Franciaország növekvő gazdasági befolyását Magyarországon és a Balkánon. Ahhoz, hogy Magyarországot véglegesen német uralom alá helyezzék, szükség van Csehszlovákia azonnali
