Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
ADATOK A MAG Y ATI KÜLPOLITIKÁHOZ 125 további lépéseket tegyen. Erre vezethető vissza, hogy Hitler Csehszlovákia ellen irányuló első nagy diplomáciai akciója, az ún. májusi krízis idején a magyar külpolitika kevésbé agresszív, s bizonyos katonai mozdulatokon túl24 jelentősebb magyar diplomáciai lépésről sem a német, sem az angol külügyminisztérium iratai nem adnak számot. Ezt a passzív magatartást látszik igazolni báró Apor külügyminiszterhelyettes Werkmeister budapesti német ügyvivővel folytatott beszélgetése, melyben közölte, hogy a magyar kormánynak vitathatatlan bizonyítékai vannak, miszerint Románia és Jugoszlávia a kisantant Sinaiában tartott ülésén Csehszlovákiát magyar támadás esetére segítségükről biztosították.25 Természetesen nem arról volt szó, hogy a magyar uralkodó osztály levette volna a napirendről a Csehszlovákia elleni agresszív terveket. Csupán az erőviszonyokat ítélték meg ekkor úgy, hogy Magyarország számára nem kedvezőek most a feltételek az agresszió sikeres végrehajtásához. A magyar kormány több szempontból tartotta kedvezőtlennek a helyzetet. Németországot nem találta elég erősnek, hogy — amennyiben a nyugati hatalmak beleavatkoznak a kérdésbe — sikeresen hajtson végre katonai akciót, feltevésük szerint pedig a nyugati hatalmak nem fogják feláldozni Csehszlovákiát a fasiszta agressziónak. Elképzelésük szerint tehát Magyarország, ha megtámadja Csehszlovákiát a németek oldalán — tekintettel arra, hogy a német haderő zöme nyugaton lenne lekötve —, jelentős csehszlovák katonai erővel találná magát szembe, sőt esetleg déli határain meg Jugoszlávia közbelépésével is számolhat. A magyar kormány diplomáciai tevékenységének középpontjában ezért tehát továbbra is elsősorban Jugoszlávia semlegesítése állt. A németbarát Sztojadinovics kormánya május végén ugyan közölte, hogy hajlandó Magyarországgal tárgyalni a Kis-Antant köteléken kívül, de csak a kisebbségi kérdésről, valamint Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismeréséről.2 6 Ez azonban, mivel a semlegességet nem érintette, nem nyújtott megfelelő garanciát a magyar kormány számára. megsemmisítésére és Magvarországot ki kell elégíteni valamivel a zsákmányból." Doc. on Brit. For. Pol. III. Vol. I. 610—611. 1. „She does not think she should wait any longer because she may otherwise be unable to counter the increasing economic influence of Great Britain and France in Hungary and the Balkans. To bring Hungary finally under German domination, Czechoslovakia must be destroyed in advance and Hungary satisfied with some of the spoils." 24 Documents on British Foreign Policy Hl-rd Series. Vol. I. 338. 1. Newton prágai követ 1938. május 21-i jelentése. 25 Doc. on Germ. For. Pol. D Π. Werkmeister máj. 23-i jelentése. 26 Doc. on Germ. For. Pol. D H. 479. 1. Weizsäcker júl. 7-i feljegyzése Ribbentropnak. A feljegyzés Sztójay elbeszélése alapján Sztójay és Göring beszélgetéséről készült. Göring felvetette, hogy a magyarok csupán néhány nappal a német támadás után kezdjék meg katonai akciójukat. Ez teljesen egybevág a Csehszlovákia ellen irányuló akció, az ún. Zöld terv május 20-i direktíváival, melynek 3/a pontja a következőket mondja : „A katonai tevékenység számára lényeges, hogy az első négy napban olyan stratégiai helyzetet teremtsenek, amely az esetlegesen beavatkozni szándékozó ellenséges államok számára bebizonyítja a cseh katonai helyzet reménytelenségét és úgyszintén ösztönzi azokat az államokat, melyeknek területi követeléseik vannak Csehszlovákiával szemben, hogy azonnal csatlakozzanak az akcióhoz. Ebben az esetben Magyarország és Lengyelország beavatkozása Csehszlovákia ellen várható, különösen ha Franciaország, Olaszország egyértelműen a mi oldalunkon történő kiállása miatt, fél vagy legalábbis habozik európai háborút kirobbantani Németország elleni intervenciójával." Doc. on Germ. For. Pol. D II. 300. 1.
