Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
ADATOK A MAG Y ATI KÜLPOLITIKÁHOZ 121 előkészítésében. Magyarországi tárgyalásairól adott jelentésében Bohle Csáky helyettes külügyminiszterrel folytatott beszélgetését a következőkben adja vissza. Csáky kijelentette : „Amint Németországnak, úgy Magyarországnak is megalapozott területi igényei vannak Csehszlovákiával szemben... Ha Németország bevonul Csehszlovákiába, Magyarország a maga részéről csak abban az esetben követheti példáját, ha biztosítékot kap, hogy Jugoszlávia nem támadja hátba. Véleménye szerint Németországnak az egyidejű magyar támadás jelentékeny és szükséges könnyítést jelent. A magyar kormány ezért azt javasolja, hogy Németország katonailag garantálja a jelenlegi magyar—jugoszláv határt."1 3 Csáky a továbbiakban kifejtette, hogy a-reálpolitika megköveteli a magyar kormánytól, hogy Jugoszlávia felé lemondjon területi igényeiről, avval a céllal, hogy azokat más országokkal szemben érvényesíthesse. Bohle s Csáky beszélgetése során felmerült a Magyarországgal szövetséges Ausztria kérdése is. Bohle Csáky ezzel kapcsolatos álláspontját így adja vissza : „Ausztriával kapcsolatban Csáky közölte velem, hogy Magyarországnak nincs kifogása Ausztriának a Német Birodalomba történő bekebelezése ellen, különösen mióta meggyőződtek, hogy nincs szó Magyarország ezután történő bekebelezéséről is. Én kijelentettem, hogy a Führer elvileg ellenzi idegen népek leigázását és ezért Magyarországnak ténylegesen nincs mitől tartania. Csáky végül megállapította, hogy a magyarok inkább örülnek, ha egy erős és baráti Német Birodalom a szomszédjuk, mintha a gyenge és megbízhatatlan Ausztria."u Pár héttel Bohle államtitkár látogatása után Frank és Kunzel, a szudétanémetek vezető képviselői látogattak el Magyarországra. Először csupán Pataki Lászlóval, a miniszterelnökség nemzetiségügyi államtitkárával beszéltek, s fölvetették a csehszlovákiai szudétanémet s magyar kisebbségek politikai együttműködésének szükségességét. Pataki kijelentette, hogy a tervvel egyetért, s ügynökein keresztül ilyen utasítást ad a szlovákiai magyar kisebbségnek, valamint a magyar sajtónak. Kunzel jelentése a beszélgetésről, melyet eljuttatott a német külügyminisztériumhoz, leszögezi, hogy : „Pataki teljes nyíltsággal tárta fel revíziós terveiket, s nem csinált titkot Magyarország azon törekvéséből, mellyel hozzá akar járulni, hogy Csehszlovákia eltűnjön Európa térképéről." A magyar uralkodó osztály nemzetiségügyi szakértője brutális nyíltsággal fejezte ki a magyar külpolitika fő célkitűzését, az önálló Csehszlovákia felszámolását, s a nemzetiségek feletti magyar uralom visszaállítását. A magyar kormány egyébként azzal is demonstrálni kívánta a Csehszlovákia 13 Documents on German Foreign Policy Series D Volume V. 240.1. „Both Germany and Hungary had legitimate territorial claims against Czechoslovakia. . . If Germany should march into Czechoslovakia, Hungary would not be able to do the same unless she had absolute assurance that Yugoslavia would not in turn attack Hungary. In his opinion, however, a simultaneous attack by Hungary would mean a very considerable and necessary assistance to Germany. The Hungarian Government therefore proposed that Germany give a military guarantee of the present Hungarian—Yugoslav frontier." 14 Uo. 241. 1. „With reference to Austria, Csáky told me that Hungary had no objections whatever to Austria's incorporation into the German Reich, especially since she was convinced that there was no intention of a subsequent annexation of Hungary as well. I told him that the Führer was opposed in principle to subjugating foreign peoples, so that Hungary really need not be concerned on that account. Csáky stated in conclusion that the Hungarians would rather have as their neighbor a strong and friendly German Reich than a weak and unreliable Austria."
