Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGITŐL A VÁRMEGYÉIG JA TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 87 honfoglalás idején uralkodott. Felmerül hát a kérdés, hogy vajon nem a fekete magyarok utódai tették azt a benyomást, hogy olyanok, mint a ,, polo veik" ? Querfurti Brúnó (f 10.09) még Géza idejében sikertelenül térített Magyarországon a fekete magyarok között (nigris Ungris), de utólagos értesülése szerint ezek már keresztények lettek.24 3 Ademarus Cabbaniensis (f 1035) Brúnó térítésének ismertetése kapcsán elmondja, hogy Magyarország két részből áll, Fehér-Magyarországból és Fekete-Magyarországból, amelyet azért neveznek így, mert lakói fekete színűek, mint az etiópok (provinciám Ungriam, que dicitur Alba Ungria ad differentiam alteri Ungrie Nigre, pro eo quod populus est colore fusco velut Etiopes). Majd hozzáteszi, hogy István király haddal menve Fekete-Magyarországra, erővel és szeretettel megtérítette az egész földet (Stephanus rex Ungrie bello appetens Ungriam Nigram, tarn vi quam timoré et amore ad fidern veritatis totam illam terram converter e meruit) ,244 Tudva azt, hogy Magyarország a honfoglalástól kezdve 1115-ig két különálló részből állt, mely a nemzetségek megbontásáig, az államalapításig etnikailag is különbözött, nem lehet vitás, hogy Fehér-Magyarország a hét magyar törzs Magyarországa volt, a szerecsen lakosságú Fekete-Magyarország pedig a csatlakozott kabar törzsek, a szaracén kálizok és varsányok, a székelyek stb. országa. Ezek vonultak el a besenyők megérkezésekor Kiev alatt, mint fekete magyarok, ezek utódaira mondhatták, hogy olyanok, mint a palócok. Összefoglalva a csatlakozott kabarokról mondottakat, megállapítható, hogy ezek etnikailag többf éle elemből tevődtek össze, melyek között valószínűsíthető a türk kazár, az iráni katiz~( koromza), az alán oszlár (varsány), a bolgár szuvar, bercel és székely jelenléte. Összefoglaló nevük korábbi politikai hovátartozásuk után kazár, török nevük nyomán kővár (kovarc), nomád megjelenésüket tekintve palóc (kun), magyarokhoz való viszonyuk szerint fekete magyar. Lakhelyük több dukátusi vármegyében biztosan megállapítható. Nemekre és ágakra tagolt katonai szervezetben éltek, melynek nyoma az áttelepített székelyeknél maradt meg ; a dukátusi vármegyékben ezek emléke elmosódott.* GYÖRFFY GYÖRGY mellett, később Oleg idejében." (Hodinka nyomán 33—35., 1. a zárójeles részekhez 1. JleToriHCb no HnaTCKOMy CIIHCKV 1871. 6. 1.; UlaxMaTOBi: floBecTb BpMeHHbix-b Jitn> 1916.1. 11. 1. és az 1950-i kiadás 14.1.; vö. Gyóni: Études slaves et roumaines II. 1949. 67. kk.l.). Hogy a fehér ugorok alatt a XI. században a magyarokat értették, azt mutatja a volochokra vonatkozó utalás, mely megismétlődik alább a magyar honfoglalás elbeszélésében (1. Gyóni: uo. és alább). Ami a fekete ugorokat illeti, nem gondolom, hogy a krónika szavai úgy értelmezendők, hogy a besenyők után jöttek a fekete magyarok, hanem úgy, hogy előjöttek a besenyők és elmentek a fekete magyarok. Mutatja ezt a npHAoma és HAOuia szóhasználat különbsége. Tehát lényegében nem kronológiai egymásutánról van szó, hanem ok — okozati viszonyról. A besenyők megjelenése (Begino : 889,1. Gombos 20391.) és a magyarok elvonulása (896) között még így is hét év telt el, tehát kronológiailag felfogva is megfelel a történelmi tényeknek. A fekete magyarok mellett említett „később Oleg idejében" kifejezés annak ellentétét akarja kifejezni, hogy a fehér magyarok felbukkanását "Iraklij császár idejében" határozta meg. Nem is használ ilyen kifejezést az őskrónika a többi nomád nép megjelenéséről szólván. Az, hogy Herakleios császár idejében (610 — 641) a bolgárok levonulása után fehér ugorok, azaz magyarok jelentek meg a Dnyepertől keletre levő térségben, alig vitatható. A kronológiai zavar ott van, hogy a fehér magyarok honfoglalását el is meséli s csak ez után kezd az avarokról beszólni. 243 Gombos: i. m. 430. 1. 244 Uo. 16. 1. * A tanulmány befejező részét a Századok következő számában közöljük.
