Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
86 GYÖRFFY GYÖRGY megszállott megyéknek tekinteni, s melyek későbbi telepítés eredményei, azt a további kutatás világíthatja meg. Az említett vátyi székely ispánság mellett figyelmet érdemel még a Nyitra és Pozsony nyugati határszélén feltűnő sasvári székely ispánság. Ez az Árpád-korban a Morva-folyó és a Kiskárpátok közötti területet foglalta el ; területén létesült a sasvári esperesség.23 4 Etnikai szempontból figyelemreméltó, hogy a területén épült Detrekővárat a csehek és szlovákok Plaveclcij-Zámelcnek mondják s azon négy községet, melyet magyarul Detrekö-előnévvel különböztetnek meg, ők Plavecky-jelzővel neveznek.235 Minthogy a plavecky szó jelentése 'kun' s e területen kunokról nem tudunk, arra kell gondolnunk, hogy az itt lakó székelyeket nevezte el a szláv lakosság analógiás alapon plavec-nek.236 Az elnevezők olyan területről jöhettek, ahol a hasonló megjelenésű nomád kunokat plavec néven ismerték. A palóc népnév a szláv plavec-ból származtatható.23 7 A sasvári példa megvilágítja, hogy milyen módon jöhetett létre a palóc elnevezés valamilyen kunhoz hasonló etnikumú népség jelölésére. A mai palócság23 8 eredetét tekintve kapcsolatba hozható a dukátus területén lakott népelemekkel,23 9 a kérdés végleges eldöntése azonban még beható településtörténeti vizsgálatot kíván. A palóc kérdéshez még egy párhuzamot hozhatok fel. Az orosz évkönyvek hibásan a 898. évnél elmondják, hogy „vonultak a magyarok Kiev mellett a hegyen, melyet ma ugornak neveznek. Megérkezvén a Dnéprhez, megállottak sátraikkal, mert úgy vándorolgattak, mint im' a polovcik."2i0 Ezután leírja az ország elfoglalását. A Kiev mellett vivő út a Vereckei-hágóhoz vezet, amelyen a krónikák elemzése alapján tett feltevésem szerint a kabarok jöttek be.241 Az évkönyvek még egy helyen, más eseményekkel összekavarva említik az ugorok elvonulását Kiev alatt, de itt azt mondják, hogy „majd a fekete ugorok mentek Kiev mellett . . . Oleg idejében . . ,"242 Oleg 879—912, a magyar 234 Uo., Jakúbovich: MNy. 1931. 205-11. 1.; Tagányi, Történeti Szemle. 1916. 311—12. 1.; ezekre Vonatkozik a bolerázi határjárás 1258-i adata (Fejér: VI/1. 159.1.) ; az esperesség kiterjedését 1. Bucko V. : Reformné hnutie ν arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava, 1939. 195-200. 1. 235 Lipszky: Repertórium. 236 Ε népnévre 1. Antiquitas Hungariea II. 1948. 161. kk. 1. 237 Melich : MNy. 1910. 20. 1.; NyK. XXXIII. 47. 1. ; vö : Kniezsa: Szláv jöv. 1/1. 378—79. 1. A palóc nevet újkeletű gúnynévnek tartja Györffy István: Magyar nép — magyar föld. Bpest, 1942. 239. 1. 238 Vigjçi • Etnikai csoportok, vidékek (A magyar nyelvtudomány kézikönyve. I. 8. 1938.) elég summás áttekintést ad. Bővebb irodalom található a Révai Lexikonban Palócok címszó alatt. L. még az Etknographia és Néprajzi Értesítő tárgymutatóját. 239 Makkai Nógrád megye történetének megírása kapcsán a Záh nemzetség szállásterületén kereste a palócság eredeti lakterületét, mint ezt velem annakidején szóban közölte. A Záh-nem birtokai összeesnek a honfoglaló magyarnak tartott régészeti leletek területével. ( Vö. Nógrád megye műemlékei. Bpest, 1954. 36.1.). A Ζ a ah ~ Zah nemzetségnév (Karácsonyi: MNemz. III. 141.1.), mely Száh-nah ejtendő, az iráni Sah méltóságnóv alán-oszét alakjából vezethető le. 240 Hodinka: i. m. 41. 1. 241 Krónikáink 96. 1. 243 Hodinka: i. m. 35. 1. Az orosz évkönyvek a dunai bolgárok leköltözésének említése után Ά következőket mondják : „Majd a fehér ugorok előjöttek [npn/iouia] és ők következtek a slovének földjén [miután elűzték a volochokat, akik a slovének földjét elfoglalták]. Ezek az ugorok pedig Iraklij császár idejében jelentek meg . . . Ebben az időben voltak az oborok is, akik Iraklij császár ellen hadakoztak . . . Ezek után előjöttek [npnAoma] a pecenigek, ismét [naKbi] a fekete ugorok mentek [HflOiua] Kiev
