Századok – 1958

Krónika - Wittman Tibor: A németalföldi forradalom tanulmányozásának néhány belgiumi és szovjetunióbeli tapasztalata 915

A NÉMETALFÖLDI FORRADALOM TANULMÁNYOZÁSÁNAK NÉHÁNY BELGIUMI ÉSSZOVJETUNIÓBELI TAPASZTALATA Egyike a legszebb történész élményeknek az, ha a kutató azokat a tényeket foghatja vallatás alá, melyek mindjárt szembesíthetők a koncepciókkal, a történetírás eddigi általánosításaival. Ilyen élményben volt részem, amikor több héten át a louvaini egyetemi könyvtárban és kisebb mértékben egyes levéltárakban alkalmam volt bepillantást nyerni a németalföldi forradalom történetének néhány „kulisszatitkába". Annyi fércmü, sablon van e témáról és ugyanakkor oly csekély a komolyabb kutatási megalapozottság! Felekezeti, pártviták színvonalán mozog a témakör legtöbb produktuma, és az ember csodálkozik, hogy a nyugati történészek mennyire adósak saját múltjuk igazi nagyságainak, pozitív vonásainak mélyebb megismerésével! Pedig a kutatást megkönnyítő tényezők egész sora teszi a munkát kedvezőbbé a mi jelenlegi feltételeinkhez képest. Nézzük meg e kérdésen belül a belga történetírás egyes eddigi eredményeit. Az elmúlt évek magyar történetírásának nagy érdeme : megtanított arra, hogy mindenféle kutatást a gazdaságtörténeti alapvetéssel kell helyes irányba terelni. Ezzel a törekvéssel indultam útnak, kitűzvén célul, hogy a belga parasztságtörténetet tanulmányozom át, mint annak a problémának egyik kulcsát, miért szakadtak le a déli tartományok az északiakról, miért nem sikerült a parasztság bevonásával a spanyol-ellenes harc tömegbázisát kiszélesítem Ámde az első napokban rá kellett jönnöm, hogy semmiféle egzaktabb összképet nem alkothatok magamnak, parasztságtörténet e korra vonatkozólag nincs, hacsak Brants megkopott munkáját nem számítjuk ide. Mezőgazdasági vonatkozásban igen hézagos a kevés számú gazdaságtörténeti összefoglalás is, mint pl. Van Houtte-é, Prims-é, Jouret-é, Dechcsne-é.1 A parasztságtörténeti érdeklődés hiánya ált alános a ny

ugati történetírásban. Ezen túlmenoéirBelgiumban az ilyen irányú kutatásokat félïezi a kulturális éTet egyik legszembetűnőbb jelensége, a provincializmus is. A tartományok, városok különállása a történetírás terén a helytörténet túltengésében és abban nyilvánul meg, hogy a témaválasztás rapszodikus, a kérdésfeltevések gyakran véletlenszerűek. Vannak lelkiismeretes tanulmányok egyes vidékek parasztságának történetéről a különböző korszakokban (pl. Génicot-é a XII—XV. századi Namur tartománybeli agrártörténetről, Ruwet-é egy Liège környéki birtoktest történetéről stb.), de ezek nem kapcsolódnak más kutatások mondanivalójához, az általánosítás megkívánt igényével. A legértékesebb ilyen részlettanulmányok érthetően az apátságok, kolostorok gazdálkodásának történetéről szólnak. A parasztságtörtóneti forrásanyag legjelentősebb része ma is a kolostori levéltárakban van. A charte-okat csak bizonyos egyháztörténeti, köztörténeti szempontokból nézi meg néha valaki. Pl. a híres louvaini premontrei apátság, az Abbaye du Parc számadáskönyveit stb. még senki sem használta fel, sem gazdaságtörténeti, som általános történeti feldolgozás igényével nem foglalkozott senki a modernebb időkben e fontos, I129-es alapítású egyházi intézménnyel, noha külön levéltára van.2 A középkori ipartörténet többet tud mondani. A polgári érdeklődés sokkal szívesebben nyúlt vissza a kereskedelem, céhipar történetéhez, mint a mezőgazdasághoz és agrártársadalomhoz. Mindenekelőtt a kiváló oklevélpublikációkat kell dicsérnünk, melyek közül messze kiemelkedik G. Espinas, H. Pirenne, Π. Sagher még nem teljes sorozata : Recueil de documents relatifs à l'histoire de l'industrie drapière en Flandre. Kiaknázat-1 F. Brants: Essai historique sur la condition des classes rurales en Belgique. Louvain. 1880. Van Moutte: Schets van een economische geschiedenis van Belgie. Leuwen. 1943. Prims: De sociaaleconomische geschiedenis van Belffie. 1925. G. Jouret: Histoire économique de la Belgique. I. Möns 1937. Dechesne: Hist, économique et sociale de la Belgique. 1932. a A legértékesebb apátsági parasztság-mezőgazdaság-történeti feldolgozások egyike: G. Simenon: L'organisation économique de l'abbaye de Saint-Trond depuis la fin du XIII. siècle jusqu'au commencement du XVII. siècle-Bruxelles. 1912. A legjobb tartományi parasztságtörténet : Verriest: Le servage dans le comté de Hainaut. Bruxelles-1910. (Tulajdonképpen az egyetlen e műfajban!)