Századok – 1958
Krónika - Wittman Tibor: A németalföldi forradalom tanulmányozásának néhány belgiumi és szovjetunióbeli tapasztalata 915
916 KRÓNIKA Ian kincsesbánya ez, melyből a belga történészek még nem merítettek eleget, alig dolgozták fel anyagát szintetikusabb munkákban, az általánosítás magasabb igényeivel. A franciaországi kiadású két munka Hondschoote és Bergues-Saint-Winoc posztóiparának történetéről (Coornaert tollából) csak a kezdet. Az ipartörténetnél még jobban foglalkoztatja a belga történetírást a kereskedelem-, hitel-, pénztörténet. Azt mondhatjuk, hogy e téren tisztázódott a legtöbb részlet. Mégis a munka közben kellett rájönnünk, hogy egyes fontosabb folyamatok lényegét nem sikerült megvilágítani az általánosan uralkodó módszerekkel. Pl. Bruges lehanyatlása után, amint ismeretes, Anvers emporium-szerepe emelkedett ki a forradalom időszakáig. A sok szakértő közül egyedül Werveke utalt arra, hogy a politikai, földrajzi (Zwin elhomokosodása) stb. tényezők szerepén túlmenően Anvers előretörését elsősorban az akkor feltörő falusi manufaktúrák termékeinek felszívásával, tehát az ipar szerkezetének bizonyos módosulásával lehetne összefüggésbe hozni. Az új, atlanti világpiac kialakulásának a belgiumi gazdaságra gyakorolt hatása sem tekinthető tisztázottnak. A jelzett hiányokért némileg kárpótolnak a belga történettudomány egyes előnyös vonásai. Mindenekelőtt a levéltári anyag hozzáférhetősége. Kiváló és számos inventaire-ek adnak számot az egyes levéltárak anyagáról, az oklevelek analyse-ével, kivonatos ismertetésével. A kutató óriási fáradságot tud megkímélni, főleg ha nincs szüksége az oklevelek részleteire. A másik segítő körülmény a tájékoztató tudományosság fejlettsége, a kézikönyvek kiváló kalauzolása. A nyugaton jól bevált történeti szótárakon kívül az életrajzi lexikonok, katalógusok és főleg az itt divatos toponymiai kézikönyvek megtalálhatók minden könyvtár segédolvasójában.3 A helynévkutatás, demográfia, nemesi családok geneológiája és az archeológia talán a négy legnépszerűbb történeti disciplina. Az egyes vidéki történész körök, melyekben sok nem szaktörténész is van, többnyire ezekkel foglalkoznak. A szakszemlék is alkalmazkodnak a provincializmushoz, a tartománytörténeti szempontokhoz.4 Az egyedüli össznemzetinek tekinthető Revue Belge-bon a történelem kénytelen megosztani helyét a filológiával (aminthogy a Tört. Társaság is csak a nagy egyesült társaság, a Société pour les études philologiques et historiques egyik szekciója). A politikai történet állapotának, problémáinak megértéséhez a jelzett témakörrel kapcsolatban kínálkozik ide egyetlen adalék. A németalföldi forradalom meglehetősen szerteágazó irodalma jól mutatja a belga történelemtudományon belül ható irányzatokat. Ezek nem annyira módszertani, mint inkább politikai, világnézeti álláspontjuk szerint különböztethetők meg. A jól vagy laposan használt pozitivizmuson kívül alig van komolyabb szerepe akár a misztikusabb, németes szemléleti és eljárási módoknak, akár a történeti materializmusnak. A németalföldi forradalommal marxista álláspontról Hollandiában foglalkoznak (Kuttner, Roméin stb.), Belgiumban az ilyen müvekkel szemben az „apriorizmus" elleni harc jegyében opponálnak.5 A forradalom-szabadságharc bonyolult összefüggéseinek a mélyébe való behatolás helyett lényegében egészen napjainkig a XVI. századi forradalomi események felszínen mozgó politikai álláspontok vitáinak modern folytatását láthatjuk. Az oranzsista-rendi-nemesi plattformot főleg a liberális történészek egy rósze képviseli, míg a katolikus szemlélet érvényesülése az akkori reakciós katolikus álláspont apologetikáját jelenti.6 Természetesen éles határmesgyék nincsenek. A legújabb nagv holland—belga szintézis, az Algemene Geschiedenis der Niederlanden V. kötete (1952) valahogy ezen álláspontok eklektikus egyvelege. Az 1567—1609 közti rész 13 fejez.çtét nyolcan írták, elsősorban hollandok, aláhúzva a protestáns rendi álláspontot. Magyarországon még nem ismeretes és nem is található e fontos sorozat. A másik ellentét-pár, mely a történeti modernizációk alapjául szolgál, a vallon-— flamand nacionalista ellentétek, illetve ezek vissza vetítése a forradalom-szabadságharc eseményeire. Amint ismeretes, a déli tartományok (Artois, Nainaut stb.) nemességének („malcontentusok") árulása nagymértékben idézte elő a szabadságharc bukását a mai Belgium területén, maga után vonva ennek spanyol uralom alá kerülését. A behódolás állomását képező Arras-i Unió és a 7 északi tartománynak az ellenállás folytatása érdekében létrehozott Utrechti Uniója mint a vallon—flamand ellentétek következményei és megtestesítői szerepelnek a legtöbb összefoglalásban. Általános irányzat az volt eddig, 3 Pl. Eugène de Seyn: Dictionnaire historique et géographique des commîmes belges, Cournoy: Origines des noms des communes de Belgique, 1918, Bibliotheca Belgica, Biographie Nationale de Belgique stb. . ' Annuaire d'Histoire Liégeoise, Annales de la Société Archéologique de Namur, Cahiers Bruxellois stb. 5 Vö. Kuttner: Het Hongerjaar 1566 c. müvének recenziója, Revue Belge de Philologie et d'Histoire, XXIX. no. 2—3., 596—99. 1. • Az Oraniai Vilmos-féle párt az elégedetlen nemesekre, gazdag polgárokra támaszkodva ügyes demagógiával olyan sajátos politikai módszereket alkalmazott, melyet mi a bonapartizmus egyik legfőbb történeti elődjének tekintünk. összetevője még : az erők egyensúlyának kihasználása, katonai módszerek, monarcliista célok.
