Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
84 GYÖRFFY GYÖRGY A székelység a három genus-ban nemzedékről nemzedékre őrizte azt a társadalmi rétegződést, amelyet István-király törvényei és a Sopron megyei szabadok három rétege tükröz : I. István törvényei de tribus hominum generibus (Comitatus Supruniensis) 1236. Siculi trium generum11 1 comes, senior, dominus, valens servientes regis senior, potior miles iobagio castri, (de genere Kurth, Queer) agzaz, lofew (tinea Kywrth, ramus Bessenijew) pauper aut vulgaris alii homines, qui sunt genere liberi communitas, keosseg, falw. A székely grenws-nak (nemnek, ágnak) tehát ugyanaz a társadalmi funkciója volt, mint a magyar nemesi, jobbágyi és udvarnoki genus-okn-àk ; egy anyagi előnyöket jelentő réteghez való tartozás nemzedékről nemzedékre való számontartása. De nem különbözött a székelység közigazgatási szervezete sem lényegesen a megyék (eredetileg nemzetségek) István király alatt kialakult szerkezetétől.22 5 A székelyek ispán vezetése alatt állottak, mint a megyék ; hadnagy vezette a katonáskodásra kötelezetteket csatába, mint a vár jobbágyságát (1237 : Hodnogio 'maior exercitus'),22 6 bíró ítélkezett a nép felett, mint a vármegyében (Kálmán törvénye I. 12), sőt Komárom megyében 1218-ban a primipilus névvel is találkozunk.?2 7 A különbség abban állott, hogy nem egy falutelepülésben lakó magyar nemzetség, hanem egy félnomád törzs jobbágyi függésbe állításáról volt szó. Nem a kisajátított nemzetségi birtokra ültek rá a kürt, jenő stb. nembeli jobbágyok, hanem egy katonáskodó török segédnépre, ami csak úgy volt lehetséges, ha az uralkodó által odaállított tisztek bírták a székely fegyverforgatók bizalmát.22 8 Más kérdés, hogy a 6 nemre és 24 ágra való tagolás, amely türk (oguz) minta szerinti szervezésre mutat, eredetileg az egész székelység szervezete volt-e. Ε vonatkozásban felmerül a nem és az ág egymáshoz való viszonya is. Fentebb láttuk, hogy a 6 kapitányt a 6 nemmel azonos értelműnek tekintik, a 24 lófő-nemzetség viszont a 24 ággal azonos. Az ismertetett nem-és áglajstromban (mely Maros-székre s a vele egyeredetű telegdi székelyekre vonatkozik) két helyen azt találjuk, hogy a nem neve egyezik az egyik ág nevével : Meggyes nemben Megyesaga, Halom nemben Halomdaga. Korábban arra gon-224 A Siculi trium generum alakra 1 .Connert: A székelyek intézményei 70.1.; Bodor: i. m. A társadalmi rétegek neveire 1. Connert : uo. 72 — 74. 1.; Szádeczky : i. m. 40.1. téves évszámokkal, 54. kk. 1.; Györffy : Parasztság tört. 14. sz. 1953. 116. 1. — ekkor még nem láttam világosan a kérdésben s magam is, mint elődeim, valami idillikus fejlődésképet vázoltam fel. 225 A székely közigazgatás és magvar megyék hasonlóságát hangsúlyozza Szádeczky : i. m. 32. 1. 226 OklSz.; Karácsonyi— Borovszky: i. m. Index 338. 1. 227 Wenzel: VI. 396. 1. 228 Ebből viszont következik, hogy a középkorban a Székelyföldön a jobbágyi alávetésnek olyan formái, mint az ország többi részén, nem jöhettek létre.
