Századok – 1958

Könyvszemle - 895

• KÖNYVSZEMLE 907 oroszországi sztrájkokról a sztrájkolók létszámának és a sztrájk jellegének feltüntetésével. Bonpocbi coeeTCKoro rocy^apcTBa H npaea 1917-1957. MocKBa, H3«. Ana/jenum HayK CCCP, 1957, 430, 2 1. (A szovjet állam és jog kérdései) A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Jogtudományi Intézetének kiadásábanmegjelent tanulmánykötet a szovjet állam és jog 40 éves történetének néhány lényeges problémáját vizsgálja meg, feldolgozásában olykor röviden kitér az 1917 előtti előzményekre is. A bevezető tanulmány Lenin szerepót méltatja a szovjet szocialista jogrendszer létrehozásában, a további tanulmányok a szocialista állam tapasztalatának elméleti jelentőségét, a szocialista demokratizmus kérdését, a soknemzetiségű állam alkotmányjogi alapjainak kialakulását, a szovjet szövetségi rendszert, mint a nemzeti kérdés államjogi megoldásának formáját mutatják be, tárgyalják a szocialista törvényesség kérdését, a földtulajdon alakulását, a kolhozok tevékenységének és a munkanap hosszúságának jogi szabályozását. A tanulmányok elsősorban elvi jellegűek, de természetszerűleg gazdag történeti anyagot is tartalmaznak és így a szovjet korszakkal foglalkozó történeti munkák sorában is .számottevő helyet foglalnak el. Nagy hiányt pótolnak ezen a téren, hiszen a szovjet állam és a jog történetének összefüggő, rendszeres tudományos feldolgozása még nem történt meg. Ez a tanulmánykötet kétségtelenül nagy mértékben elősegíti ennek az összefoglalásnak a létrejöttét, és ugyanakkor méltán tarthat számot a szovjet korszak problémáival foglalkozó történészek érdeklődésére is. fl. A. EaeecKuft : OiepKH no HCTOpHH xo3HücTBeHHoro cTpoHTejibCTBa nepHoaa rpawAaHCKotf ΒΟΗΗΜ. MocKBa, H3A. Ana-ΑΒΜΗΗ Hayn CCCP, 1957, 446, 1 I. (Váz-latok a polgárháborús korszak gazdasági építésének történetéből) A szerző hatalmas anyagismerettel, a levéltári források mellett a korabeli sajtó felhasználásával részletes, beható elemzést nyújt a polgárháborús korszak gazdasági fejlődéséről. Első fejezetéiben a hadikommunizmus egész gazdasági rendszerét, ennek különböző oldalait ismerteti. Külön fejezetben foglalkozik az Ί919—1920-as tél nehézségeivel, a tüzelőanyag beszerzésére indított harccal, azután ugyancsak külön fejezetekben a közlekedés helyreállítását mutatja be, a szénbányászat és a kőolaj bányászat fellendítését és végül gondosan elemzi a gazdasági élet tervszerű irányítását célzó első kísérleteket, a villamosítási tervet és az Állami Tervhivatal felállítását. Az adataiban és elméleti megállapításaiban egyaránt igen gazdag munka mindvégig hangsúlyozza azt, milyen lényeges szerepet játszottak a dolgozók lelkes tömegei a gazdasági élet helyreállításában, és ismételten leszögezi azt, hogy a hadikommunizmus rendszerét csak a polgárháború és az idegen intervenció tette szükségessé, az európai népi demokratikus országok sokkal kedvezőbb fejlődési lehetőségeik révén nem mentek át ezen a szakaszon. A tervezés tekintetében utal arra, hogy az adott helyzetben, amikor még nem volt egységesen szocialista gazdasági alap, a népgazdaság tervszerű fejlesztésének törvénye természetesen csak igen korlátozott mértékben érvényesülhetett, a szovjet hatalom viszont ezekben a rövid években is jelentős tapasztalatokat szerzett, amelyek később lehetővé tették az ötéves tervek megindítását. Bajevszkij könyve az első részletes feldolgozása ennek a kérdésnek és így a szovjet korszak története iránt érdeklődő szakemberek, különösen pedig a gazdaságtörténészek számára igen hasznos és érdekes munka. M. B. MaKcaKoea : Arnmoe3A ,,ΟκτΗδρι»enafl peBOJiwuHfl" (1919—1920.) MocKBa, H3A. AKaaeMHH Hayn CCCP, 1956, 174, 2 1., 1 tk. (Az „Októberi Forradalom" nevű agitációs vonat [1919—1920]) A polgárháború idejében a szovjethatalom megerősítéséért és elterjedéséért vívott harc egyik fontos és nagy eredményeket hozó formája volt az agitációs vonatok tevékenysége. Ezeken a vonatokon az agitátorok bejárták a frontot és a hátországot és mindenütt elterjesztették a párt és a szovjet kormány felfogását. Makszakova könyve az 1919 áprilisában megszervezett agitációs vonat tevékenységét mutatja be. A vonaton működő csoport vezetője M. I. Kalinyin volt. A könyv az agitációs vonatok szervezetének és feladatainak rövid ismertetése után felvázolja a vonat útjait és azután külön fejezetekben foglalkozik azzal, milyen eredményeket ért el a vonat a munkás-paraszt, szövetség megszilárdításában, hogyan emelte a polgárháború arcvonalain a vörös hadsereg harckészségét,. Ε mellett a vonat munkatársai a munkásosztály körében is tevékenykedtek és mindenütt segítették a helyi szovjet hatalmi szerveket, tanácsaik-