Századok – 1958
Könyvszemle - 895
906 KÖNYVSZEMLE gébb volt, mint Oroszország egyéb részein, majdnem teljesen szervezetlen is volt, a parasztság legnagyobb része pedig nem csatlakozott a forradalomhoz és nem lépett fel saját földesurai ellen. A könyv áz eseménytörténetet részletesen tárgyalja, de a legtöbb helyen tartózkodik a következtetések és általánosítások levonásától. Charles Vevier : The United States and China. 1906—1913. A study of finance and diplomacy. New Brunswick, Rutgers University Press, 1955, 229 1. (Az Egyesült Államok és Kína. Pénzügyi és diplomáciai tanulmány) Vevier könyve a századeleji amerikai tőkebehatolás és a leplezetlen politikai presszió monográfiája Távol-Kelet hatalmas területein. Ez a politika szerves folytatása annak a csendesóceáni politikának, amelyet az Egyesült Államok Óceánia és Kelet-Ázsia országaival szemben folytatott a múlt század derekától kezdve. A könyv részletesen elemzi azokat az amerikai terveket, amelyek a Kínai Keleti Vasútvonal ós a Délmandzsúriai Vasút megvásárlására, a Csincsau—Aigun vasútvonal építésére, a Mandzsu Bank felállítására, egyes útvonalak építésére és a Kínának nyújtandó kölcsönökre irányultak. A szerző nyíltan feltárja azokat a kapcsolatokat, amelyek az amerikai távolkeleti politika tekintetében Washington és a Wall Street között fennálltak. A tanulmány nemcsak a kínai — amerikai diplomáciai és gazdasági tárgyalások részletes elemzését nyújtja, hanem azokat az összeütközési pontokat és súrlódási felületeket is megemlíti, amelyek a kínai politika terén az Egyesült Államok, Japán és a cári Oroszország között nézeteltérésekhez vezettek. Figyelemreméltó a munka nagy miniszteriális és diplomáciai anyagmegmozgatása. A számtalan idézett dokumentum és feldolgozás mellett a könyvet részletes bibliográfia és index egészítí ki. Edward H. Buehrig : Woodrow Wilson and the balance of power. Bloomington, Indiana University Press, 1955, X, 325 1. (Wilson és a hatalmi egyensúly) Buehrig könyve az Egyesült Államok és .az első világháborúban résztvett többi nagyhatalom diplomáciai viszonyát tárgyalja a háború kitörésétől kezdve a békekötésig. A könyv mindenekelőtt az angol— amerikai—német kapcsolatok áttekintését nyújtja 1914 előtt, majd megállapítja, hogy a háborúalatti német—amerikai viszony a tengeralattjáróháború kérdésén fordult meg. Részleteket közöl arról, milyen hatást tett a németek korlátlan tengeri háborúja az amerikai politikai körökre. Részletesen elemzi azt a szerepet, amelyet a tengeralattjáróháború kérdése játszott a német politikában. Természetesen minden kérdést a wilsoni politika szemszögéből vizsgál. Leírja, miként vetődött fel Wilson tervei között a Népszövetség eszméje, elemzi a House—Grey memorandumot és Wilsonnak a bókével kapcsolatos terveit. A könyv anyagfelhasználása imponáló, felfogása azonban semmi újat sem tartalmaz. B. H. JlaeepbmeB : Paííoiee flBHHWeHHe Β HeaHOBo—BO3HECEHCKE Β ΓΟΑΜ nepeofí MII ροή ο ií BoítHbi (1914 — (jíeepajib 1917 rr.). (MocKBa), H3fl. MOCKOBCKOTO ΥΗΗΒβρεΗτετβ, 1957, 159, 1 1. (A munkásmozgalom Ivanovo-Voznveszenszkben az első világháború éveiben [1914—1917 február]) A szerző részletes levéltári források alapján kerek képet ad a fontos oroszországi gyárváros ipari fejlődéséről, a munkásosztály helyzetéről és a munkásmozgalom alakulásáról. Megállapítása szerint a háború idején a gyárosok nagy mértékben növelték a kizsákmányolást. A nyersanyagellátás nehézségei, a gépek elhasználtsága a munka intenzitásának növekedésére vezetett. Ugyanakkor az alacsony munkabérek, a közszükségleti cikkek árának rohamos emelkedése, sőt idővel az élelmiszerek hiánya a háborúelőtti· ütemnél jóval gyorsabban süllyesztette a munkásság életszínvonalát. A katonai behívások következtében a februári forradalomig a munkásság létszámának mintegy 80%-a kicserélődött, nagy tömegben írástudatlan-, kevésbé öntudatos munkások kerültek be a gyárakba. Ennek ellenére az első évben az oroszországi átlagnál erősebb volt itt a munkásság mozgalma, mert különösen erősen érződött a drágaság az alacsony munkabérek miatt és egészen 1915 őszóig sok olyan munkás dolgozott itt, akik már részt vettek az előző évek harcaiban. A helyi bolsevik pártszervezet is jó irányban vezette a megmozdulásokat. A mozgalom az 1915. augusztus 10-i sztrájkban érte el csúcspontját, utána csökkent, mert sok munkást behívtak katonának és a letartóztatások nagyon megritkították a pártszervezet sorait is. A februári forradalomig nem is került már sor nyílt politikai megmozdulásokra, de a gazdasági sztrájkharcok és az egész fejlődés mégis arra vezettek, hogy a februári forradalom napjaiban a munkásság ismét a bolsevikok vezetésével lépett fel a cári rendszer megdöntésére. A könyv mellékeli a közszükségleti cikkek árának növekedését mutató táblázatot és kimutatásokat a helyi és az