Századok – 1958

Könyvszemle - 895

KÖNYVSZEMLE 903 népszerűsítő jellege miatt a szerző nem idézi forrásait, ezért hasznos lett volna, ha a felhasznált irodalom jegyzékével tájékoztatta volna az egyes események részletesebb megvilágítása iránt érdeklődő olvasókat. C. K. Byuiyee : H3 HCTOPHH BHCIUHCIIOJIHTHMecKHX OTHOiueHHft Β nepttOA npncoeanHeHHH KaBKa3a κ POCCHH (20—70 roflbi XIX Béna), MocKBa, H3fl. MocKOBCKoro yHHBepCHTCTa. 1955, 114, 2 I., 2 tk. (A külpolitikai kapcsolatok történetéből a Kaukázus Oroszországhoz való csatolásának időszakában [az 1820— 1870-es évek]) Busujev a kaukázusi orosz terjeszkedés külpolitikai szálait vizsgálja. A bevezetőben pozitívan értékeli a Kaukázus elfoglalását és utána részletesen ismerteti a Kaukázus elszakítására irányuló angol és török kísérleteket, elsősorban a Samilféle mozgalom kapcsolatait Törökországgal és Angliával. Külön fejezeteket szentel a krími háború és az 1877 — 78-as orosz — török háború korszakának és rámutat arra, hogy ez utóbbi végképp meghiúsította a Kaukázus elhódítására irányuló törekvéseket. A könyv egyértelműen elítéli a török birodalmat felbujtó angol diplomáciát, élesen megbírálja a mindenütt orosz veszedelmet szimatoló angol közírókat. Ez az értékelése nyilván megállja a helyét. De ugyanakkor egyértelműen elítéli Samil mozgalmát is. Az újabb szovjet történelmi irodalomban még folynak a viták ennek a mozgalomnak a jellegéről és valószínű, hogy a mozgalom teljesen negatív értékelése felülvizsgálásra szorul. Danuta Rzepniewska : Sezonowi najemnicy rolni w Królestwie Polskim w polowie XIX w. Warszawa, Panstwowe Wydawnietwo Naukowe, 1957, 126, 2 1. (A mezőgazdasági idénymunkások a Lengyel Királyságban a XIX. század derekán) A szerző nagy levéltári anyag és a korabeli sajtó ismerete alapján összefoglaló képet ad a mezőgazdaság helyzetéről valamennyi lengyellakta területen, ismerteti a galíciai és poroszországi területekről a Lengyel Királyságba irányuló munkaerővándorlást és a hatóságok és a földesurak elutasító álláspontját. Az idénymunkások vándorlása ugyanis — sok más tényező mellett — szintén bomlasztóan hatott a mezőgazdaság feudális rendjére, lehetetlenné tette a munkaerő megkötését, holott ez volt a lengyel földesurak egyik legfőbb törekvése. A szerző azt is megmutatja, hogy az idénymunkások vándormozgalma erősítette a paraszti osztályharcok; a földesurak nem egyszer panaszkodnak, hogy az ideiglenesen szerződött bérmunkások,,megrontják" saját jobbágyaikat, azaz növelik osztályöntudatukat és harci készségüket. Ezen túlmenően a három részre szakított Lengyelország területeit összefogó vándormozgalom a nemzeti együvétartozás érzését is erősítette. Rzepniewska sok megfontolandó tényt és szempontot felvető tanulmánya sajnos nem ad választ arra az alapvető kérdésre, hogy számszerűen, legalább hozzávetőlegesen a nagybirtok munkaerejének hányadrészét tették ki az idénymunkások, így az olvasó nem kap világos képet arról, hogy ezeknek a bérmunkásoknak a megjelenése és alkalmazása milyen mértékben járult hozzá a feudális viszonyok felbomlásához és az új tőkés mezőgazdasági termelés kialakulásához. Harvey Wish : Society and thought in modern America. A social and intellectual history of the American people from 1865. Longmans, Green and Co. New York—London—Toronto. 1952. 618 1. = Bibl. 581—604. 1. (Társadalom és eszme a modern Amerikában. Az amerikai nép társadalmi és intellektuális története 1865-től) Harvey Wish-nek, a Western Reserve University tanárának müve a történetírás egy mai napig is kiforratlan, kísérletező ágának, a társadalomrajzzal kevert „művelődéstörténet"-nek a képviselője. A könyv felépítése csak igen kevéssé mondható rendszeresnek, a korok és kérdések tárgyalásának szempontjai messzemenően tisztázatlanok. Az egyes fejezetek (a város hatása a vidéki életre ; az urbanizmus és az egyház ; az ipar „kapitányai" ; a munkásmozgalom, 1865 —1917 ; a régi és az új bevándorlás : darwinizmus, pragmatizmus, tudományos determinizmus ; az irodalmi realizmus és az új újságírás ; a művészeti realizmus ; az első világháború utáni reakció, rasszizmus, bevándorláskorlátozás ; a válság és háború hatása a társadalmi szerkezetre stb.) egy tarka, gyakran érdekes, de az összefüggéseket csak kevéssé megvilágító mozaik építőkövei. A könyv inkább lazán egymáshoz kapcsolódó essay-k gyűjteménye, mint az Egyesült Államok közel egyévszázados fejlődési szakaszának kulturális és társadalomtörténete ; a részletek változatosságát, a kultúrhistóriai tények érdekességét nem egészíti ki történetírói koncepció. A szerző, különösen a legújabb töiténelmi fejleményeket, kritikátlanul és meglehetősen felületesen is, a hivatalos amerikai politika álláspontjáról értékeli. Ugyanakkor azonban elveti az amerikai élet rasszista megnyilvánulásait, szembefordul 22*