Századok – 1958

Könyvszemle - 895

904 KÖNYVSZEMLE a háború utáni amerikai fejlődés egyes fasizálódási tüneteivel, a McCarthy-zmussal, az akadémiai szabadság korlátozásával, egyes tudósok, így pl. Owen J. Lattimore, a neves távolkeleti szakértő meghurcolásával stb. (lásd ,,A hidegháború : két világ kulturális versenye" c. fejezetét). Harvay Wish ismertetett műve a korábbi amerikai kulturális fejlődésre is kiterjedő vállalkozás (Society and thought in America) második része. A kötetet kiegészítő szemelvényes bibliográfia a címek felsorolásán kívül az egyes könyvek használhatóságára, tárgyalási módjuk jellegére is utal. NPHCOEAHHEHHE A3ep6aiíA>«aHa κ POCCHH Η ero nporpeccHBHbie nocjieacTBHfl Β oöJiacTH 3K0H0MHKH H KyJIbTypbl (XIX—Ha»L ΧX B.) Bany, H3A. AnaaeMHH Hayn A3ep6aíl-AWaHCKofl CCP, 1955, 292, 3 1. (Azerbajdzsán Oroszországhoz csatolása és haladó következményei a gazdasági élet és a kultúra területén) Az Azerbajdzsán SzSzK Tudományos Akadémiájának Történettudományi és Filozófiai Intézete által kiadott, több szerző tollából származó kötet ismerteti a kaukázusontúli térület Oroszországhoz való csatolásának politikai és hadtörténetét a XIX. század elején, miközben röviden utal a terület helyzetére az orosz hódítás előtt, majd igen részletesen elemzi a gazdasági következményeket. A XIX. század során és a XX. század elején megnőtt a mezőgazdasági termelés. A selyemtenyésztés, a gyapjútermesztés, a kertészet új növényi kultúrák meghonosodására vezetett, orosz kutatók feltárták az ország különböző bányakincseit, a kőolajtermelés és a mezőgazdasági termékek feldolgozása nagy ipari üzemek létesítésére vezetett. Mindez a kereskedelem fellendülését is eredményezte. Az utolsó, elég rövid részben a szerzők az orosz és az azerbajdzsáni kultúra közötti kapcsolatokra térnek ki. Vasile Maciu : Conditiile interne ale proclamárii independentei Romíniei. Bukarest 1955. 79 1. (Románia függetlenségi nyilatkozatának belső feltételei) Maciunak a Román Történelmi Társulat kiadásában megjelenő könyve tulajdonképpen egy 1952-ben tartott előadásból nőtt ki. A szerző ebben az előadásban arra a kérdésre keresett választ, hogy vajon a Románia függetlenségét deklaráló 1877. május 9-i nyilatkozat megszületésében volt-e a román népnek elhatározó szerepe vagy csupán a külföldi erők nyomására jött létre. Miután a probléma sokkal saélesebbkörűnek bizonyult, semhogy egy előadás keretében meg lehessen oldani, Marciu megírta a kezünkben levő munkát, amelyben a kérdés korábbi irodalmát dolgozza fel polémikusán (T. C. Väcärescu, Tit.u Maiorescu, D. A. Sturdza, C. Gane stb.) és merít a vonatkozó, főleg már publikált forrásanyagból is. Elemezve a korabeli Románia nemzetközi viszonyait ós belpolitikai körülményeit a szerző arra a végső következtetésre jut, hogy a függetlenség kikiáltásában a török ellenes lázban égő Bukarest népének és a hangulatát kifejező radikálisoknak (C. A. Rosetti ós mások) volt elhatározó, döntő szerepük. PyccKan nepHOAHwecKan neqaTb (1895 — (Wrfl6pb 1917). CnpaBOMHHK. MocKBa, Toc/riOJiMTH3aaT, 1957, 351 1. (Az orosz időszaki sajtó [1895—1917 október]) Ez a hasznos kézikönyv áttekintést nyújt a korszak sajtójáról. Bevezetésében röviden tárgyalja a korszak sajtótörténetének leglényegesebb vonásait. Utána minden évben közli az akkor meginduló lapok és folyóiratok bibliográfiai adatait, amenynyire ezek megállapíthatók voltak, és annotáció formájában tájékoztatja az olvasót a lap jellegéről, érdeklődési köréről, állandó rovatairól, politikai állásfoglalásáról. A szerkesztők ehhez az annotációhoz felhasználták Lenin megjegyzéseit és a párt útmutatásait is. Ahol csak lehetséges volt, az eredeti anyag alapján dolgoztak. Mellékletben betűrendben közlik a mintegy 1000 címszót jelentő sajtóanyag egyes lapjait és folyóiratait a kiadás időpontjának a feltüntetésével, utána a szövegben előforduló nevek mutatóját, a bolsevik kiadványok időrendi táblázatát évek és azon belül hónapok szerint, valamint a bolsevik kiadványok megjelenési helyeinek mutatóját, egyes bolsevik sajtóanyagok újabb kiadásait és azután az egész sajtóanyagra vonatkozó bőséges irodalmat, Lenin munkáitól kezdve a különböző már megjelent bibliográfiákig és egyéb segédkönyvekig. A könyv nem tart igényt arra, hogy a korszak sajtótörténetét írja meg. De a sajtóanyag felsorolása, gondos jegyzetelése, különösen a politikai állásfoglalás feltüntetése már ebben a formában is jó tájékoztatást nyújt a korszak kutatói számára és előkészíti a továbbiakban a sajtótörténet alapos feldolgozását. XapbKOB H XapbKOBCKafl ryöepHHH Β nep-BOH pyccKOü peBOJTwuHM 1905—1907 rojjoB. CßopHHK «OKyMeHTOB H MaTepHajioB. (Xapb-KOB), XapbxoBCKoe o6jiacTHoe H3aaTeJibCTBo, 1955, 428, 2 1. (Harkov és a harkovi kormányzóság az 1905—1907. évi első orosz forradalomban) A J. J. Kondufor szerkesztésében megjelent kötet 290 dokumentumot közöl az