Századok – 1958
Könyvszemle - 895
902 KÖNYVSZEMLE csoportosították, összesen 4238 címet sorolnak fel. Annotációkat nem közölnek. Az anyag az egyetemi könyvtár gyűjteményére épül fel és lényegében véve csak lengyel, orosz, német, francia és kisebb részben angol nyelvű címszavakat tartalmaz, ennek megfelelően a magyarországi munkásmozgalom történetére vonatkozólag alig néhány címet sorol fel. A munka tehát inkább csak lokális használatra alkalmas. A. H. KonaHee : Hace.iemie üeTepßypra β nepBoíí no JioBHHe XIX Béna. Mocxea— JleHHHrpaa, HSA- AKafleMHH HayK CCCP, 1957, 153, 2 1. (Pétervár lakossága a XIX. század első felében) Kopanyev nagy levéltári anyag felhasználásával írott könyve részletesen feldolgozza Pétervár társadalmi képét a múlt század első felében. Az általános népmozgalmi adatokkal röviden végez, utána sorra ismerteti a gyárimunkások, a kézművesek, az építőipari munkások, a házi cselédség, a burzsoázia, az értelmiség, a nemesség és a helyőrség létszámát, ill. ezen túlmenően rendkívül érdekes adatokat hoz az egyes társadalmi rétegek helyzetéről, életviszonyairól, kereseti lehetőségeiről, munkakörülményeiről. Külön fejezetben foglalkozik a dolgozó lakosság életszínvonalának kérdésével, megdöbbentő adatokat tár fel a szegény lakosság körében uralkodó nyomorról. Ugyancsak külön fejezetben foglalkozik a pétervári lakosság osztályharcos megmozdulásaival. Mellékletben közöl egy 1815-ből származó kimutatást, amely pontosan felsorolja a főváros házait, középületeit, kereskedelmi és ipari intézményeit, és a lakosság létszámát az egyes foglalkozási ágak szerint részletezve. A 2. mellékletben kimutatást közöl arról, hogy 1846-— 1848 között az egyes céhekben hány mester, segéd és inas volt bejegyezve. Névmutató és Pétervár egyes városrészeit, utcáit, hídjait stb. felsoroló topográfiai mutató egészíti ki a kötetet. Kopanyev nemcsak száraz adatokat közöl, hanem levéltári forrásait behatóan elemzi, úgyhogy munkája közvetlen közelről ismertet meg Pótervár társadalmával. Az olvasó nyomon követheti az egyes társadalmi rétegek formálódását, konkréten megvizsgálhatja, hogy a feudális keretek közé szorított rendekből hogyan alakul ki az új tőkés társadalom. Ha Oroszország más nagy városairól hasonló monográfiák készülnek el, igen fontos általános tanulságokat lehet majd belőlük levonni az orosz társadalom múlt századi fejlődésére vonatkozólag. Jacek Koraszewski — Mieczyslaw Suchocki s Kola twórczosci Adama Mickiewicza w rozbudzeniu i utrzymaniu polskoSci na Sl^sku. Poznan, Instytut Zachodni, 1957, 300, 1 1. (Adam Mickiewicz művének szerepe a sziléziai lengyelség felébresztésében és megtartásában) A két szerző főképpen sajtóanyagra támaszkodó munkája megmutatja azt, milyen szerepet játszott Mickiewicz a sziléziai lengyelség nemzeti öntudatának ébrentartásában. A könyv három fejezetben, a kapitalizmus kezdetikorszakában, tehát a múlt század derekán, a fejlett kapitalizmus korában, a múlt század második felében és a monopolkapitalizmus korában (1890—1917) tárgyalja a kérdést, minden esetben rövid helyzetképet ad a sziléziai lengyelség állapotáról az illető korszakban. A tárgy természeténél fogva elsősorban azt vizsgálják a szerzők, hogy a középiskolai és főiskolai oktatásban, az ifjúsági mozgalmakban és a tudományos életben, továbbá a sajtóban milyen szerepet játszott a nagy lengyel költő, menynyire ismerték és milyen hatással volt életműve a helyi sziléziai költőkre. A könyv meggyőző erővel bizonyítja, hogy a németesítő törekvések ellensúlyozásában a Mickiewicz-kultusznak pozitív politikai jelentősége is volt. X. T. 3ííayc : OwepKH HOBOÍÍ h HOBeítmeíi HCTOpHH HNOHHH. MoCKBa, rOCnOJIHTH3AaT, 1955, 335 1., 3 tk. (Japán újkori és legújabbkori történetének vázlata) A könyv a japán militarizmus és imperializmus történetét tartalmazza. Tárgyalását a XIX. század első felének leírásával kezdi és megmutatja, hogyan indult meg a kapitalista fejlődés Japánban. Nagyjából 1954-ig tárgyalja Japán történetét, a legrészletesebben a két világháború közti időszakot és a második világháború történetét. A gazdasági fejlődésről csak alapvető vonásokat rajzol, fő érdeklődése a politika, ezen belül is különösen a kül politika. Igen határozottan hangsúlyozza azt, hogy az Egyesült Államok hogyan próbálta újból és újból a Szovjetunió ellen irányítani a japán agressziót. A japán uralkodó osztályok politikai fejlőelésének ábrázolása mellett jelentős figyelmet szentel a japán nép megmozelulásainak és megmutatja a nép egyre fokozódó harcát imperialista urai ellen. Kár, hogy az állam szervezetéről és a japán kultúra fejlődéséről nem beszél. A könyv végén jól használható kronológiai áttekintés, valamint név- és helymutató található. Tudományos-