Századok – 1958

Könyvszemle - 895

• KÖNYVSZEMLE 901 művé is olyan irányban befolyásolja, hogy nem annyira az amerikai „partok", hanem inkább a brit birodalmi politika irányából szemlélje az eseményeket. Ez káros, de egyben hasznos is. Káros Gipson szemléletére, de hasznos abból a szempontból, hogy — messzemenően elsődleges, egykorú forrásokra támaszkodva — a mű sokat megmutat az angol birodalmi politika belső, problémáiból, kulisszák mögötti fejleményeiből. A bőséges egykorú forrásanyag felvonultatása egyébként a könyv elsőrendű érdeme és nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy közelebb kerülhessünk az amerikai történelemnek ehhez az igen fontos szakaszához. Ugyancsak igen hasznos a könyv rendszerezett, közel 50 oldalas gazdag bibliográfiája. Gipson müvét a „New American Nation" sorozatban a • kor szociális és kulturális történetével foglalkozó kötetek fogják kiegészíteni. Saint-Just : Discours et rapports. Introduction et notes par Albert Soboul. Paris, 1957, 8° 222 1. Les classiques du peuple. Editions sociales. (Beszédek és jelentések) A francia forradalom történetének ismert marxista szakembere ebben a kiadványában Saint-Just konventi beszédeit és hivatalos, állami ügyekben írt jelentéseit adja közre magyarázó jegyzetekkel. A bevezető feldolgozásban mindenre kiterjedő gondos képet ad Saint-Justi ől, a jakobinusok eme nem egyszer a történetírás által is megrágalmazott vezéregyéniségéről és működéséről . Antun Barac : Hrvatska knjiíevnost od Preporoda do stvaranja Jugoslavije. Knjiga I. Knjizevnost llirizma. Zagreb 1954, Jugoslavenska Akademija znanosti i umjetnosti. 315 1. (A horvát irodalom a megújhodástól Jugoszlávia megalakulásáig. I. könyv. Az illirizmus irodalma) Antun Baracnak, a neves horvát irodalomtörténésznek ez a könyve — amely a szerző nagy XIX—XX. századi horvát irodalomtörténete első köteteként jelent meg — méltán tarthat számot a történészek érdeklődésére is, hiszen a horvát nemzeti mozgalom első szakaszának, az illirizmusnak irodalomtörténetét nyújtja benne. Barac könyve fontos adalékokat szolgáltat a horvát nemzeti ébredés kulturális szakaszának történetéhez. Bemutatja az illirizmus kialakulásának gazdasági és társadalmi feltételeit, s értékeli az irodalmi és kulturális mozgalom szerepének jelentőségét a horvát nemzeti mozgalom egésze szempontjából. Különösen érdekesek az irodalmi és kulturális élet megszervezését (sajtó, olvasókörök) és az irodalmi nyelvproblémáját tárgyaló fejezetei. A korszak általános kérdéseinek és fejlődésének ismertetése után bemutatja az egyes hók életét és munkásságát. Legtöbbjük (Gaj, Draskovic, Rakovac, Vukotinovic, Mazuranié, Kukuljevió, Babukié, Sulek stb.) a külpolitikai életében is vezetőszerepet játszott. P. Boee : ΟΓΟΑΗ-ΗΗΑΗ« BoÜBoaa (HcTopn-HecKH οπερκ) (ΟοφΗΗ), flipwaBHO BOCHHO H3aaTeJibCTB0, 1956, 78, 1 1., 1 tk. (Sztojan-Indzse vajda [Történeti vázlat]) A széles közönségnek szánt, népszerű nyelven megírt kis kötetben a szerző a XVIII. és XIX. század fordulóján élt kàrdzsali ja-vezér életrajzát írja meg, beágyazva a kor problémáiba. A kis kötet végén még néhány más ilyen vajda életrajzi adatait is ismerteti. Sztojan-Indzse emlékét számos népdal őrizte meg, a szerző közöl is néhányat szemelvényként. Az a kép, amelyet a könyv hőséről és az egész ún. kár dzsalija-mozgalomrólrajzol, szögesellentétben áll a mai bolgár marxista történetírás álláspontjával. A bolgár történészek bebizonyították, hogy a kárdzsaliják többnyire a hiányos zsoldfizetés miatt megszökött török katonák, akik rablócsapatokat alakítottak és végigpusztították egész Bulgária területét. Akadtak köztük, még vezetőik közt is bolgárok, akik valószínűleg elsősorban a török fennhatóság ellen harcoltak, de ez a mozgalom lényegén nem változtat. Boev viszont az egész mozgalmat antifeudális parasztmozgalomként mutatja be és a Vidinben önálló kiskirályságot létrehozó, boszniai származású Oszmán Pazvantoglu pasát, aki kárdzsalija-csapataival szembeszállt a török államhatalommal és demagóg ígéretekkel megtévesztette a bolgár parasztságot is, a francia forradalom hatása alatt álló hősként ábrázolja. A szerző ennek a felfogásnak védelmében vitába száll a bolgár történészek álláspontjával, érvei azonban nem eléggé meggyőzőek. Materialy bibliograficzne do historii ruchu robotniczego XIX i XX Wieku. Cz. I. Miçdzynarodowy ruch robotniczy. W opracowaniu Jadwigi Kaczanowskiej i Marii Trzcinskiej ζ udzialem Weroniki Kubickiej. Lódz, 1957, XXXI, 396 1. (Bibliográfiai adatok a XIX. és XX. századi munkásmozgalom történetéhez. I. rész. A nemzetközi munkásmozgalom) A lódii egyetemi könyvtár munkatársai sokszorosított formában adtak ki egy testes kötetet a nemzetközi munkásmozgalom történetére vonatkozó könyvekről és folyóiratcikkekről. Az anyagot korszakonként és azon belül országok szerint 22 Századok