Századok – 1958

Könyvszemle - 895

• KÖNYVSZEMLE 900 lés. A manufaktúra szociális jellegét a szerző szerint nem lehet a munkásság összetétele alapján megállapítani, mert » rendelkezésre álló adatok csak töredékesek. Azzal a kérdéssel, hogy milyen viszonyban volt egymással ez a három típus, hogyan változott bennük a termelési technika stb., a szerző egy következő monográfiában kíván foglalkozni. Munkája így is sok új eredménnyel zárul, de minden bizonnyal újabb vitákat -»kelt majd a szovjet gazdaságtörténészek körében. Lawrence Henry Gipson : The coming of the Revolution. 1763—1775. New York, Harper, 1954. 287 1. = Bibl. 235—278. 1. (A forradalom érlelőilése) -J. I. Bobrova I. Péter külföldi származású nyomtatott könyveinek az áttekintését nyújtja. I. Péter és Alekszcj gyűjteménye volt a Tudományos Akadémia könyvtárának a magva. V. A. Petrov a könyvtár kéziratgyűjteményének a fejlődését mutatja be az 1730-as évektől a XVIH. század végéig. A kötet nagyobb része az egyes könyvtárak korabeli katalógusát közli, valamint a kéziratok részletes leírását. Az egész anyag így együttvéve egyrészt felhívja a figyelmet számos történeti szempontból is érdekes, forrásként felhasználandó kéziratra, másrészt jelentős adalék a XVTII. század művelődéstörténetéhez, fényt vet azokra a forrásokra, amelyekből I. Péter reformjai táplálkoztak. Φ. H. RIOJLHHCKHIÍ : 3K0H0MHieCKMÖ CTpOÖ ManyiJjaKTypbi β POCCHH XVIII Béna. Mocnea, HSA. AnaAeMMH Hay« CCCP, 1956, 450, 4 1. (A manufaktúra gazdasági szerkezete a XVIII. századi Oroszországban) A manufaktúra keletkezésének és feudális vagy kapitalista jellegének- kérdése a szovjet történetírás egyik sokat kutatott és sok vitát okozó kérdése. A vita elsősorban éppen a manufaktúra jellege körül forgott, a vita résztvevői vagy az egyik vagy a másik jelleg uralma mellett sorakoztatták fel érveiket. Poljanszkij ebben a könyvében részletes egyéni kutatások és az egész eddigi irodalom feldolgozása alapján arra az eredményre jut, hogy a XVIII. századi Oroszországban három fajta manufaktúra létezett. Az egyik a tőkés manufaktúra, amely jellegében pontosan megfelel a nyugat-európainak, kereskedőtőkével alakult, széles piacra dolgozott és bérmunkát alkalmazott. Eredetében az egész oroszországi manufaktúra ilyen tőkés jellegű volt. A másik fajta a feudalizált manufaktúra, ide sorolja a szerző az ún. poszesszionális manufaktúrákat, amelyekben a kereskedők földesúri jobbágyokkal dolgoztattak, és a kincstári manufakt úrá k egy részét, amelyek szerkezetükben a poszesszionális manufaktúráklyaz hasonlítottak. Ez afeudalizált manufaktúra úgy jött létre, hogy tulajdonosaikalkalmazkodtak a feudális rendszerhez és felhasználták annak a lehetőségeit a manufaktúra munkaerejének biztosítására. A harmadik típus az uradalmi manufaktúra, amelyben a földesurak saját parasztjaikkal dolgoztatnak, ezekben a manufaktúra tőkés formájába feudális tartalmat öntöttek. Azonban ezt a manufaktúrát sem szabad egyszerűen a feudális nagybirtok elágazásának tekinteni, mert létrejöttében jelentős szerepet játszott az egész Oroszország gazdasági életében bekövetkezett fellendü-Gipson műve az Amerikai Forradalomnak a politikai manőverezést felölelő szakaszát, a helyzetnek a katonai összeütközést megelőző forradalommá érését ábrázolja. A kötet része a nálunk is ismert Henry Steele Commager és a talán kevésbé ismert Richard Β. Morris (legutóbbi műve : Az amerikai történelem enciklopédiája) szerkesztette „New American Nation"-sorozatnak. Ε jelentős vállalkozás azt a célt tűzi maga elé, hogy a félévszázaddal ezelőtt ugyancsak a Harper-kiadó nyújtotta szervezeti keretek között napvilágot látott „American Nation" sorozat nyomán és helyett, az azóta feltárt új források felhasználásával, újból feltérképezze az amerikai történelem egész területét. Ez bizonyos „neoobjektív" szellemben történik, amely — a jelek szerint—a korábbi polgári irodalom gyakran figyelemreméltó eredményeivel szemben jóval kevésbé alkalmas arra, hogy a történelmi erőkre, a társadalom mozgását meghatározó ellentétekre helyesen rátapintson. A sorozat szerkesztőinek bevezetője és magának a szerzőnek a fejtegetései — messzemenően helytelenül fogva fel a történelmi értelmezés feladatát — „igazságot" akarnak osztani a forradalmároknak s és az angol birodalmi politikusoknak egyaránt. Ez azonban nem objektivitás (aminek egyébként nagyon megvan a «jelentősége), hanem általában és jelen esetben is a történelmi kérdésfeltevés, a történelmi helyzetek teljes félreértése. A történelmi összeütközésre megérett erők harca ui. magában hordja a maga törvényszerűségeit és igazoltságát, következésképpen a történelmi „igazság" megítélésére egyetlen használható tárgyi mérték marad : a haladás. A szerzőt egyébként eddigi munkássága, •„A Brit Birodalom az Amerikai Forradajom előtt" c. többkötetes nagyszabású