Századok – 1958

Könyvszemle - 895

• KÖNYVSZEMLE 899 merteti. Tárgyalását az 1560-as évekkel zárja és ezért a reform eredményeit és hatásait már nem vizsgálja. A könyv a reformot bizonyos mértékig nemességellenesnek tartja. Az újabb szovjet kutatás azóta megcáfolta ezt a nézetet ós kimutatta a reform alapvetően nemesi osztályjellegót. A nagy terjedelmű tényanyag azonban mégis indokolttá tette ennek a bibliográfiai ritkasággá vált kötetnek új kiadását. Ennek során a bevezető historiográfiai fejezetet elhagyták ós néhány ismétlést ugyancsak kiküszöböltek. Egyébként változatlanul hagyták a szöveget, így a címben is a Litván .Nagyfejedelemség neve helyett az orosz polgári történetírásban használatos „litván-orosz állam" kifejezést. A ritkábban használt szavak magyarázó jegyzéke teszi könnyebbé ennek az értékes munkának a használatát. Prameny k díj inam tríeetileté války. Regesta Fondu militare Archivu Ministerstva vnitra CSR ν Praze. Dil VIII. 1646—1648. Zpraeoval dr. Václav Líva. Praha, NaSe Vojsko, 1957, 306, 1 1. (Források a harmincéves háború történetéhez) A Hadtörténeti Intézet és a Csehszlovák Belügyminisztérium közös kiadványsorozatot indított a harmincéves háború csehországi iratanyagáról. A kötetek a belügyminisztériumi levéltár katonai iratanyagának a regesztáit közlik. Az itt ismertetett VIII. kötet az 1646—1648-as évek iratanyagát közli kronológiai sorrendben. A regeszták elég bőségesek. A történelmi eseményeket összefoglaló rövid bevezetés, német és orosz nyelvű összefoglalás, név- és tárgymutató, valamint elég sok korabeli illusztráció egészíti ki az előző kötetekhez hasonlóan ezt a kötetet is. A kiadvány hozzáférhetővé teszi a Csehország gazdasági és társadalmi fejlődésében oly végzetes szerepet játszott háború egyik igen gazdag levéltári forrásanyagát és ezzel nyilván újabb ösztönzést ad a további kutatás és feldolgozás számára. H. B. YcTwroB : ConeBapeHHaH npoiwbiuiJieHHocTb Co Jin KaiwcKOH Β XVII Bene. Κ Bonpocy ο reH63Hce KanHTajiHCTimecKHX οτ-HoineHHtf B pyccKoiï npoMbiuiJieHHOcTH. MocKea, H3ä- AnaaeiHHH HayK CCCP, 1957, 334, 2 1., 3 tk. (Szol Kamszkaja sófőző ipara a XVII. században. A tőkés viszonyok keletkezésének kérdéséhez az orosz iparban) Usztjugov bámulatosan nagy levéltári anyag gondos, aprólékos elemzésén alapuló szép monográfiája az oroszországi ipartörténet egyik érdekes fejezetét tárja fel. Megállapítása szerint az Ural európai oldalán levő Szol Kamszkajában (ma Szolikamszk) és környékén az 1570-es évek végétől kezdve indul meg nagy arányban a sófőzés. A szerző a XVHI. század elejéig vizsgálja meg a fejlődést az egyes birtokokon. A munkaerő jelentős részben a helyi lakosságból került ki, de a XVII. század során állandóan feltöltődött Oroszország egyéb területeiről ideköltözött parasztokkal. A munkások zöme bérmunkásként dolgozott, kevés volt azok száma, akik feudális keretek között végezték munkájukat. Usztjugov ezeknek a bérmunkásoknak a helyzetét és osztályharcát is figyelemmel kiséri. Az itteni sófőzdék tulajdonképpen központosított manufaktúrák voltak. A szerző részletes termelési adatokat is közöl és a piac helyzetét is megvizsgálja; a legtöbb sót Nyizsnyij-Novgorodba szállították és onnan került elosztásra Oroszország egyéb területeire. Az itteni manufaktúrákban már a XVII. században tőkés viszonyok alakultak ki, ahogy általában a sófőzés ebben a korszakban Oroszország élenjáró ipara volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeket a megállapításokat ki lehet terjeszteni az egész orosz iparra, melyben még általában a feudális yiszonyok voltak uralkodóak. Usztjugov könyve érdekes adalék a XVH. századi orosz ipar történetéhez, eredményei végső soron alátámasztják a szovjet történészek többségének azt a felfogását, hogy a XVH. században az orosz iparban a tőkés viszonyoknak még csak a csíráival találkozunk, akkor is, ha egyes iparágakban a fejlődés már magasabb színvonalat éve (M. H. Myp3aHOBa—E. H. Eoöpoea—B. A. ΠετροΒ): McTopHiecKHií owepK Η o63op ΦΟΗΛΟΒ pyKonHCHoro OTAena EHŐJWOTEKH AKa«eMHH HayK. BbinycK I. XVIII βεκ. MocKea—JleHHHrpafl, H3a. AnaAeMHH HayK CCCP, 1956, 483, 1 1. (A Tudományos Akadémia Könyvtárának kéziratgyűjteményében levő állagok történeti vázlata és áttekintése. I. rész. XVHI. század) A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Könyvtára ezzel a terjedelmes kötettel indította meg azt a sorozatot, amelyben a Tudományos Akadémia Könyvtárának értékes állagait ismerteti meg a szakemberekkel. M. N. Murzanova tanulmánya áttekintést nyújt I. Péter könyvtárának fejlődéséről, külön tárgyalja a nyomtatott és külön részletesen a kéziratos könyveket, tanulmánya befejező részében pedig Alekszej trónörökös könyvgyűjteményének a kialakulását vázolja.