Századok – 1958

Könyvszemle - 895

• KÖNYVSZEMLE 898 történetét. A szerző bevezetőként részletes gazdasági és társadalmi helyzetképet ad Németalföldről és ennek alapján mutatja be a több évtizedig elhúzódó polgári forradalom ós nemzeti szabadságharc történetét. Hangsúlyozza azt, hogy ez az első győztes polgári forradalom még a manufaktúra korszakában robbant ki, ezért igen korlátozott eredményekre vezetett, a németalföldi tartománynak csak északi részén alakult polgári köztársaság, déli, gazdaságilag valamivel kevésbé fejlett területe még hosszú ideig spanyol uralom alatt maradt. A gazdagon illusztrált, népszerű stílusban megírt kötet már csak a műfaj sajátos feladataiból következően is az események ábrázolására helyezi a főhangsúlyt, s nem vész el az ilyen jellegű munkánál kissé fárasztó, részletes elemzésekbe. Népszerű jellege mellett is megtartja viszont teljes tudományos hitelességét, amit már az első pillantásra is megmutat gazdag jegyzetanyaga. Egészében véve jó összefoglaló áttekintést nyújt « németalföldi forradalom törtenetéről és jelentőségéről. Studia Renesansowc I. Pod redakeja Miehala Walickiego. Wroclaw, Zaklad im. Ossolinskich-Wydawnictwo, 1956, 390, 1 I. (Reneszánsz tanulmányok. I. Szerk. Micha! Walicki) A Lengyel Tudományos Akadémia 1953 őszén tudományos ülésszakot tartott a lengyel reneszánsz alapvető kérdéseiről, ez volt az első kísérlet a XVI—XVII. századi lengyel történelem egyik lényeges jelenségének marxista értékelésére. Az ülésszak természetesen a képzőművészet kérdéseivel is foglalkozott. Az itt elhangzott előadásokból nőtt ki ez a terjedelmes, számos képpel illusztrált kötet. Első tanulmányai a XVI—XVII. századi lengyel polgári kultúra legfontosabb problémáival, gazdasági és társadalmi alapjaival, a lengyel reneszánsz, humanizmus és reformáció kérdéseivel foglalkoznak. Ezeket a tanulmányokat követik az egyes művészettörténeti részletkérdésekkel foglalkozó cikkek, 'amelyek az említett ülésszak után íródtak. Minden egyes cikkhez orosz ós francia nyelvű rezümét is mellékeltek. Ez a könyv egy terjedelmesebb sorozat első kötete, amint az előszó utal rá, a lengyel művészettörténészek már · elkészültek a következő kötet anyagával is, amely a lengyel reneszánsz művészettörténetének bibliográfiáját is közli. A szép kiállítású kötet sokoldalú, színes képet ad a lengyel kultúra fejlődésének egyik fontos, maradandó emlékeket hagyományozó korszakáról. MaTepHajibi no HCTOPHH KpecTbHH Β PyccKom rocyaapcTBe XVI eeKa. CöopHHK AOKyMeHTOB. (JleHHHrpaa), Μ3Λ. JleHHHrpaflCKoro yHHBepCHTeTa, 1955, 102,11. (Adatok a parasztok történetéhez a XVI. századi orosz államban) A leningrádi egyetem kiadásában, A. G. Manykov gondozásában megjelent kis forráskiadvány a Krasznij Holm mellett levő Nyikolajevszkij Antonyiev-kolostor levéltárából vett adatokat közöl. A kolostor uradalma az 15G0-as években mintegy 150 falut ölelt fel. A könyv az 1560—156í, 1564—1565. évi kolostori számadáskönyveket és az 1564—1607. évi gazdasági feljegyzéseket közli teljes terjedelmükben, rövid előszavában pedig utal arra, hogy milyen jellegű adatok találhatók a három forrásban. Lényegében véve a parasztoktól bevett különböző formájú jövedelmekre és a parasztoknak kiadott telkekre vonatkozóan kapunk eddig ismeretlen adatokat. A könyv mutatót ad a forrásokban előforduló szakkifejezésekről, a földrajzi cs személynevükről· Sajnálatos azonban, hogy a bevezetés nem próbál képet adni a források alapján a kolostor gazdálkodásáról és a parasztok helyzetéről, hanem csak technikai megjegyzésekre szorítkozik és ezzel bizonyos mértékig pótolja a források mellől hiányzó magyarázatokat. A könyv nemcsak kutatók használatára, hanem az egyetemi oktatás számára is készült, ez magyarázza azt, hogy a szövegeket mai helyesírással közli. Β. H. ILHHETA: Arpapiian ΡΒΦΟΡΜΒ CHTH3-MyHfla AerycTa b JlHTOBCKO-pyccKOM rocy«apcTBe. MocKßa, Η3λ. AnafleMHH HayK CCCP, 1958, 545, 2 1. (Zsigmond Ágost agrárreformja a litván-orosz államban) V.l. Picseta( 1878—1947) a szláv népekkel foglalkozó orosz és szovjet történetírás egyik vezető képviselője volt és a mai szovjet történetírás számos jeles képviselője az ő tanítványának vallja magát. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájájának Szlavisztikai Intézete most új kiadásban egy kötetben adta közzé életének egyik főművét, 1917-ben két kötetben megjelent nagy monográfiáját. A kötet hatalmas levéltári anyag felhasználásával dolgozza fel Zsigmond Ágost lengyel királynak a Litván Nagyfej edel émségben a XVI. század derekán végrehajtott agrárreformját, amelynek lényege az volt, hogy az állami birtokokon megszabták a paraszti telkek pontos nagyságát. A szerző ennek előzményeként részletes képet ad a Nagyfejedelemség helyzetéről, a reform leírása után pedig a különböző társadalmi osztályoknak a reformról alkotott véleményét is-