Századok – 1958

Történeti irodalom - Ruzsás Lajos: A pécsi ipar a feudalizmus végén 1686–1848 (Ism. Vörös Antal) 891

' TÖRTÉNETI IRODALOM 891 RUZSÁS LAJOS: A PÉCSI IPAR A FEUDALIZMUS VÉGÉN 1686—1848 ( Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 6. A Dunántúli Tudományos Intézet Kiadványa. Pécs, 1956. 34 1.) Elszórt, mozaikszerű adatok szorgalmas összegyűjtésével rajzolt átfogó képet Buzsás Lajos tanulmányában Pécs város iparának 1686 és 1848 közötti fejlődéséről. A törökök kiűzése után találóan nevezték a várost „civitas misera"-nak, melynek még az 1720-as összeírás idején is csak 320 adóköteles háza és kb. 2300 lakosa volt. A város ipaia már a török hódoltság alatt elsorvadt, a kiűzéskor pedig még súlyosabb csapást szenvedett. így a XVIII. század elején szinte hagyományok nélkül indult meg újból az ipaiosodás. A céhes keretek között fejlődő ipar első ágai a helyi adottságoknak megfelelően a malom-, fa-, kő-, agyag-, sörfőző- és bőriparban bontakoztak ki. A lassan fejlődő céhesipar nemcsak a helyi nyersanyagokat találta meg, hanem tulajdonságaikat is kiismerte és évtizedes tapasztalatok alapján kialakította az ezeknek legjobban megfelelő technikát. A város kézművesipara azonban, csak igen szűk helyi piacra támaszkodott, mivel a várost > környező falvak nagyrészt önellátók voltak. A szélesebb fogyasztópiao kialakulását a rossz közlekedési viszonyok is akadályozták. A XIX. század elejétől a jórészt termény- és borkereskedelem révén felhalmozódott kereskedelmi tőke ipari vállalkozásai jellemzőek a pécsi ipar fejlődésére. Ezek a gyenge tőkével induló manufaktúra-vállalkozások, ha a kedvező helyi nyersanyagadottságokon túl is próbálkoztak — mint például a textiliparban —, az osztrák ipar versenye következtében pusztulásra voltak ítélve. A teljes bukást ilyen esetben a vállalkozó kereskedők csak úgy kerülhették el, ha nem fektették minden tőkéjüket ipari vállalkozásba, hanem megtartották kereskedésüket is. Így volt hová visszavonulni ok az ipari vállalkozás bukása esetén. A tanulmány tanulságos bizonyítéka annak, hogy a fejlett osztrák ipar, a bécsi udvar gazdaságpolitikájának segítségével, hogyan akadályozta Magyarország iparának fejlődését. VÖRÖS ANTAL b · - . · X T. MÉREY KLÁRA : ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚLI URADALMAK GAZDASÁGI CSELÉDSÉGÉNEK ÉLETVISZONYAIHOZ A SZÁZADFORDULÓ IDEJÉN (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 10. Series Historica 5. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének kiadványa. Pécs, 1957. 241.) Mérey Klára, a mezőgazdasági munkásság mozgalmainak már ismert kutatója ezúttal a déldunántúli uradalmak cselédeinek életviszonyait igyekezett feltárni. Családi vagy uradalmi levéltárak e munka során alig álltak rendelkezésére, a megyei levéltárak gazdag irataiban is csak szűkszavú és elszórt adatokat tudott felkutatni, mivel a dualizmuskori megyei közigazgatás nem sokat törődött az uradalmi cselédek helyzetével. Talán az egykorú hírlapok beszámolói nyújtották még számára a legtöbb segítséget. Ε gyér forrásanyag mellett a földművelésügyi minisztériumnak a mezőgazdasági munkabérekről 1896 óta évenként' rendszeresen kiadott statisztikáját kellett a szerzőnek munkájában alapul vennie. A minisztériumi kiadványok adatszolgáltatásai azonban rendkívül pontatlanok és felületesek, ezért a szerző, ahol csak kutatásai lehetővé tették, igyekezett azokat korrigálni. Kár, hogy a nagy szorgalommal összegyűjtött adatok alapján nem kísérelte meg a 400 és 500 koronára becsült évi cselédbérek reális értékét is megállapítani. Ez esetben adatai nemcsak szemléletesebbek, hanem meggyőzőbbek is lennének. A tanulmány azonban így is tanulságos képet nyújt az 1905 — 1906. évi dunántúli cselédmozgalmak előzményeiről és okairól. % VÖRÖS ANTAL BABICS ANDRÁS : A VASASI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT A FEUDALIZMUS KORÁBAN (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 11. Series Historica 6. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének kiadványa. Pécs, 1957. 50 1.) Babies András tanulmánya a vasasi kőszénbánya feudalizmuskori történetéiől nemcsak helytörténeti vonatkozásban tanulságos, hanem az egész magyar gazdaságtörténet szempontjából is. A vasasi kőszénbánya feudalizmuskori története a magyarországi