Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
80 GYÖRFFY GYÖRGY A székely eredetkérdés kapcsán beszélnem kell a székely társadalom szerkezetéről is, melynek vizsgálata alapján korábban azon a véleményen voltam, hogy a székelység megszervezett nép volt.19 6 A középkori forrásokban többször feltűnik a székelyek három neme. 1339-ben, 1344-ben s a XV. században több ízben a székelyek ispánja mint comes trium generum Siculorum jelenik meg.197 1350-ben pedig az aranyosi három nembeli székelyekről olvasunk : universos syculos trium generum de iuxta Aranyos19 8 s ugyancsak három aranyosi székely jelenik meg in persona trium generum siculorum 1355-ben.199 Ε kifejezést a kutatók egy része a székelyek eredetibb három nemzetségére vonatkoztatta.200 Ez azonban nem állhat meg, mert a ,,három nem" érvényes az egész székelységre, de a székelyek egy kis csoportjára, az aranyosi székelyekre is. À három nem mibenlétét ismertető legkorábbi források világosan kimondják, hogy e három genus a székelyek három társadalmi rétege.201 Már korábban rámutattam, hogy a ,,három nem" kifejezés ebben az értelemben már 1236 körül feltűnik Sopron megyei szabadokra vonatkozóan: „...testes... de tribus hominum generibus scilicet de seruientibus regis et de iobagionibus castri et de aliis hominibus qui sunt genere liberi."202 A székely társadalmi szervezetet először egy XVI. századeleji kódexbe másolt szövegrész ismerteti : „A székelyeket három nembelinek (trium generum) mondják : a tehetősebbek (potiores) vagy primorok, a primipilusok köznyelven lófönek vagy főiónak nevezettek (vulgo Loffew et Fewlo appellati), a közösségbe tartozók, egyszerűek és másoknak alávetettek (qui nomine Communitatis tenentur, simplices scilicet, et subditi aliorum). A székelyek ezen három neme egyetemlegesen birtokolja az öröklött javakat , úgy mint igazi nemesek ; de sem az említett primorok vagy tehetősebbek, sem a primipilusok nem uralkodnak a közösségen, csak öröklött tisztség útján, amely évenként száll rájuk az alább megnevezett 6 nem szerint, melyható. A székely Attila hagyomány is magyarázható abból a körülményből, hogy a krónikás felfogás szerint a székelyeket itt találták a magyarok. Ha azonban helytáll az a feltevés, hogy az 1063-ban említett Attila kardja kapcsolatba hozható a dukátus kardjával, amely a segédnépek feletti uralmat jelképezte, felmerül annak a lehetősége, hogy a segédnépek körében élt Attila hagyomány. A VHl. századi (limai bolgár fejedelmi lajstromban a bolgár uralkodóház Avitochol fia Imiktől (Attila fia Ernak-tól) származtatta magát. A dunai bolgárok Attila nevét az Avitochol 'Jáfet fia' névvel helyettesítették, amely név Abu-'l Gâzï szerint a török nép ősének, Türknek másik neve volt (Mikkola : JSFOu. XXX/33. 8., 23. 1.). Ha a dunai bolgároknál élt Irnik-hagyomány, ez feltehető az eszkil bolgárokról is. Még nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Magyarországra költözött alánok (oszlárok, varsányok) körében élt Attila emléke, mert ezek ténylegesen beletartoztak a hun birodalomba. 196 Erdély és népei. 55. 1.; vö. Mályusz: Száz. 1939, 291. kk. 1.; Melich Emi. 254. kk. 1. 197 Székely Oki. I. 48., 51., 102.1. és Kállay Ferenc: Históriai értekezés a' nemes székely nemzet eredetéről. Nagyenyed, 1829. 99 — 100. 1. 198 Barabás: Székely Okmt. 20. 1. 199 AnjoukOkm. VI. 346. 1. 200 így pl. Szádeczky: i. m. 52 — 53.1.; Bónis György: Magyar jog — székely jog 37. 1. 201 Ezt már megállapította Connert is : A székelyek intézményei a legrégibb időktől az 1562-i átalakulásig. Kolozsvár, 1901. 70. 1.; A székelyek alkotmányának históriája. Székelyudvarhely, 1907. 98. 1. 202 Dl. 1027. Hibás kiadása Fejér HI/2. 97. és VH/5. 228.1. Dátumára 1. Karácsonyi: Hamis, hibáskeltű ós keltezetlen oklevelek 92. 1.; Parasztság tört. 14. sz. 116. 1.
