Századok – 1958
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az első magyar szocialista forradalom 1
8 Ν Ε MES DEZSŐ hadseregét, úgyszintén a francia balkáni seregek egy részét s a jugoszláv csapatok egy részét is a szocialista Magyarország ellen. 1919 május—júniusában a magyar Vörös Hadsereg még új sikereket aratott és hozzásegítette Szlovákia munkásosztályát és szegényparasztságát , hogy Kelet-Szlovákiában megteremtsék a Szlovák Tanácsköztársaságot, mely támasza volt a testvéri cseh és szlovák nép közös szocialista hazájáért való harcnak. Λ magyar Vörös Hadsereg szlovákiai sikereivel egyidőben azonban már szerteágazó ellenforradalmi aknamunka folyt a proletárhatalom belső erőinek aláaknázására. Az ellenforradalom az ország egyes helyein kuláklázadásokkal próbálkozott, de ezeket — melyek teljesen elszigeteltek maradtak — a proletárhatalom védőosztagai, Szamuelly Tibor vezetésével igen hamar felszámolták. Június végén ludovikás tisztek Budapesten próbáltak, dunai monitorok támogatásával, ellenforradalmi puccsot csinálni, Revizionista szövetségeseik azonban a nyílt monarchista ellenforradalom számára nem tudtak semminemű tömegtámaszt biztosítani, s a ludovikás lázadás is teljes elszigeteltségben omlott össze. Azonban a revizionisták aknamunkája, mely „demokratikus" és „szocialista" jelszavakkal burkolta a proletárdiktatúra elleni támadást, tovább folyt és mind súlyosabban bénította a tanácshatalom szerveit, demoralizálta az egyesült pártot, a szakszervezeteket, megzavarta az üzemi munkásságot is. Ez a revizionista bomlasztás oly súlyossá vált, hogy a kommunisták és hű szocialista harcostársaik soraiban is zavar és bizonytalanság keletkezett. S ez oda vezetett, hogy az antant hírhedt ultimátumát, mely megtévesztő ellenengedmények kilátásba helyezésével azt követelte, hogy a magyar Vörös Hadsereg csapatai vonuljanak vissza Szlovákia felszabadított részéből — bár éles viták után — de elfogadták. Szamuelly, Landler és sokan mások ellenezték ezt, azonban a revizionista bomlasztás nehézzé tette a helyzetet, igen súlyos zavart idézett elő és elérte a proletárhatalom erőinek bizonyos visszavonulását. Ennek pedig a kapitulánsok, a revizionista és egyéb ellenforradalmi összeesküvők további és még erősebb támadása lett a következménye. Az antant természetesen a maga kötelezettségét — a román csapatok visszavonását a tiszai fronton — nem tartotta be, mert lecsökkent az az erő, amely annak betartását kikényszeríthette volna. Ehelyett meggyorsították katonai támadásukat a szocialista Magyarország ellen, s ennek során nagy mértékben támaszkodtak a belső ellenforradalom aknamunkájára. * Az imperialista túlerő, a belső ellenforradalmi aknamunka segítségével, leverte az első magyar proletárhatalmat. A magyar nép történetének egyik legsötétebb korszaka következett : a vérengző ellenforradalom és imperialista bábáinak szörnyszülötte : a horthy-fasizmus uralma. Ezrek hullottak el, mikor hatalomra került, százezreket űzött a pusztulásba és az egész nemzetet döntötte végveszélybe, mielőtt elpusztult. A negyedszázados fasiszta elnyomás és a második világháború szörnyűségeiből az a felszabadító Szovjet Hadsereg mentette meg népünket, melytől a magyar munkás és a magyar szegényparaszt negyedszázadon keresztül szüntelenül várta a segítséget és tudta, hogy az el is fog jönni. Mikor és hogyan,