Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

A MAGYAR NEMZETSÉGITŐL A VÁRMEGYÉIG JA TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 73 A mohamedán források három bolgár törzs nevét emlegetik : suvär, b.rsüla és s. k. I. A suvar (ejtsd : szuvar) törzsről Ibn Fadlán elmondja, hogy uralkodójuk w.ïr.g címet visel. Ez, mint márZeki Validi megállapította, a türk bujuruq~ bujruq szó bolgár alakja.140 A suvar törzsnév, mely a török sabir népnévből ered,14

1

feltűnik a magyar régiségben is. Konstantinos szerint a magyaroknak a Kaukázustól délre letelepedett része Σάβαρτοι ασφαλοι nevet viselt s ennek emlékét fenntartotta Anonymus is Zuard vezér elköltözésének leírásában.142

Hogy a leköltözött szavárdok azért kapták-e nevüket, mert régen ez volt az egész magyarság neve,14

3

vagy azért, mert egy korábban szabirok által lakott transzkaukáziai vidékre költöztek s ezek neve ment át rájuk,144

avagy azért, mert etnikailag zömmel szuvar törzsbe valók voltak — ma már nehéz volna eldönteni. Nevük -d képzője magyar eredetű lehet14

5

s egyezik azzal a képzővel, amellyel pl. a XI. században alkalmilag a cseh népnév is bővült : 1075/217 : „qui cehti dicuntur".146 Magyarországon feltűnik a Zuard nemzetség is (1222/550 : de genere Zuord).li

7

Ε nemzetség sorozatos birtokszomszédság és egyező személynevek alapján azonosítható a Sártványvecse nemzetséggel (1245 : generacionem Sarcyuanveche; 1299 : de genere Sarthyvanweche).lls

A két nemzetség nevében és személyneveiben olyan török hangsajátság mutatkozik, mint a suvar és w.ïr.g névben. A szóközépi -b-^>-ß-(-v-) változást mutatja a Zuard és kővár (Κάβαροι, Cowari) név149

és régi török jövevényszavaink közül a hír (<*%wer).150 A szókezdő b-^>ß-(v-) változást a két nemzetségben divatos, törökből magyarázható Weech ~ Wech, Weche és Vodon személynév, mely Bech, Beche és Bodon változatban is ismert.151

Az utóbbi hangjelenséget mutatja török eredetű személyneveinkben a Boyta: Vajta; Bota: Vata; Bayla ~ Baiola : Weyla ^ Wayla^ Wayola alakpár.15

2

Azt hiszem, hogy itt egy bolgár nyelvjárási hangjelenséggel állunk szemben. A dunai bolgár fejedelmi lajstromban 140

Uo. 74 — 75., 208-10. 1. 141

Marquart: UJb. IV. 265. kk. 1.; Németh: HonfMKial. 322.1.; Oeuvres posthumes de Paul Pelliot Π. 230-32. 1. 142

Ed. Moravcsik 170.; SRH. I. 93.1.; Németh: HonfMKial. 315-22.1.; Krónikáink 31-34. 1. 143

Németh: HonfMKial. 183. kk. 1. 144

fíyörjjy: Magyar őstörténet 45. 1. 145

Németh: i. m. 318. 1. 146

Knauz: i. m. 30. 1. A Cehti nevet Csejt puszta neve tartotta fenn Mezőtúr mellett. 147

Váradi Regestrum 282. 1. ; Werlner: i. m. H. 339 — 341. 1. 148 Wenzel: VH. 203., V. 202. 1. ; Werlner: i. m. H. 309. 1. 149

Németh: Honf.MKial. 320. 1. 150 a két utóbbihoz jó analógiát szolgáltat a csuvasból a cseremiszbe átment alak : köztörök kabar 'sich erheben'csuvas χο bar 'ua.' cser. c β ara s 'sich heben, aufgehen (Teig)' stb. és az arab eredetű török xaber xabër 'Nachricht' csuvas xiear 'ua.' cser. oßer 'ua.' (Rämnen: i. m. 156-7. 1. vö. Gcmbocz: BTLw. 84., 226. 1.). 151

Werlner: i. m. II. 309-10., 339-41. 1.; Kcvács: Index. 152

Boytá-ral. Németh: HonfMKial. 293 —94.1.; bolaé s líojla névalakjait 1. Κ or ács: Index ; Csánki: II. 98., V. 422. 1. A mai csuvas nyelvben az őstörök b- helyén p- hangot találunk, de a cseremisz nyelv csuvas jövevényszavai két esetben /5-hangot tükröznek (Räsänen: i. m. 11 — 12. 1.).