Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

70 GYÖRFFY GYÖRGY mohamedán alánok telepeit nem ott kell-e keresnünk, ahol nagyobb számban élő böszörményekről tudunk, tehát a dukátushoz tartozó Nyírségben. Erre a kérdésre ma még biztosabb választ nem adhatunk. Meg kell jegyeznem, hogy Mas'üdi és Abü Hamid adatából nem következik szükségszerűen, hogy az egész magyarországi alánság mohamedán volt. Tudva azt, hogy régi lakóhelyük közelében, a Kerccsel szemben fekvő Phanagoria a VI. századtól, majd a VIII. századtól Ταμάταρχα néven görög püspökségi székhely volt s a kazár birodalom területén több más püspökség is működött,116

lehettek közöttük keresztények. Kérdéses, hogy a törzsnévszerű szétszórtságban található Lád és Ladány, valamint Zsadány (eredetileg Sadan) helyneveink -árt képzője nem hozható-e kapcsolatba azzal az alán—oszét képzővel, amely az oszián, irán népnévben mutatkozik. Lód a Vérbulcsu nemzetség másik neve (1258 : de genere Laad) ;117 Lád falu volt Borsod, Somogy és Zala ; Ladány Zemplén, Szabolcs, Csanád, Fejér, Bars, Heves (Jászság) megyében ; figyelemreméltó, hogy Szabolcs határszélén három Ladány található.118 Sad iráni eredetű türk—kazár méltóságnév.

119

Zsadány nemzetség (1250 : de genere Sudan; 1268 : de genere Sadan) ismeretes Somogy megyében ;120

Zsadány falu található Heves, Abaúj, Zemplén, Szatmár, Bihar, Temes, Tolna és Bars megyében.121 Ezekre és a többi törzsnévi elterjedést mutató helynevekre (Örs, Berény, Ság, Tárkány) talán a jövő kutatása fog fényt deríteni.12

2 * ne Moravcsik : A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység. SzIEml. I. 182., 197. kk. 1. ! 117

Wenzel II. 311. 1.; Karácsonyi: MNemz. II. 343. 1. 118

Csánki I. 175., II. 624., III. 76.; I. 355., 519. ,699.1.; Lipszky : Vámosladány, Jászladány. Kérdéses a Sopron megyei Ládony (Csánki III. 617.1.) és Rád helyneveink idetartozása. Vö. még Pais: SRH. I. 61. 1., jegyzet. 119

Németh: HonfMKial. 213. 1. 120

Szentpétery : Regesta 927. sz.; Wenzel ΠΙ. 192.1.; Karácsonyi: MNemz.EH. 157. 1. 121

Csánki I. 74., 221., 367., 489., 628., II. 72., III. 459.1.; Lipszky: Repertórium és Helységnévtár 1913. 122

Irodalmát 1. a 38. 1. jegyzet alatt. Örs ( Vrs) a krónikák szerint a hót magyar vezér egyikének neve (SRH. I. 166., 292. 1.). Anonymus szerint Örsúr (Vrsuuru) „kun" eredetű volt. Szállásterületének a dukátushoz való sorolása kétes, így e kérdésben biztosan állást nem foglalhatunk. Gyárfás közöl egy 1357-i oklevelet, mely szerint Jászberény (Berény) ura ekkor „Ladislaus filius Eustaehii fily Marcelly de gente Wrs Wajvodae Philistinorum" volt (i.m. ΙΠ. 495 1.). Az oklevél azonban csak 1701-i átiratból ismeretes ós szokatlan kifejezései miatt ne η mentes a gyanútól. így amíg eredetije elő nem kerül, nem foglalkozhatunk vele. Tárkány helyneveinket Kniezsa egy kabar törzs nevének tartja. Ε kérdéshez a következőket kell számításba venni. A török tarqan ~ mongol darchan (többes darchat) igen elterjedt méltóságnév ; eredeti jelentése 'kovács'. Az iráni és altáji régiségben kimutatható a kovácsmesterség összefüggése a szakrális királyság intézményével (Alföldi: A tarchan móltóságnév eredete. MNy. 1932. 205 —20.1.). Kínai feljegyzés szerint a türkök eredetileg a zuan-zuanok (ázsiai avarok) kovácsai voltak (Julien, Journal Asiatique. VI. série 1864. ΙΠ. 327., 329., 349. kk.l.). A türk feliratok szerint tarqan méltóság volt a keleti türk birodalomban, sőt a mongol többessel ellátott tarqat egy, a kagán közvetlen kíséretéhez tartozó réteg neve (Thomsen, MSFOu. V. 115., 185. 1.; Pelliot,T'oung Pao 1921. 323., 1929. 250.1.; MaJiOB : i. m. 427. 1.). Ezzel párhuzamba állítható, hogy a mongoloknál megjelenik a darchatok rendje, akik az Ordosz-területen a Dzsingisz kultusz szolgálatát végzik. Dzsingisz khán ugyanis szintén kovács-nemzetségből származtatta magát (Alföldi: i. h. 207., 212. 1.). Átvitték a türkök a tarqan méltóságnevet az általuk