Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGITŐL A VÁRMEGYÉIG JA TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 71 A kazár katonai segédnópek között említést érdemelnek a rúszok. BaFami-nak egy más források alapján kiegészített Tabarí-fordítása szerint a rúszok már 643-ban résztvettek a kazároknak az arabok ellen viselt hadjáratában.12 3 A X. századi Mas'üdí szerint Kazárországban „vannak . . . oroszok (Rws) és szlávok (Saqdliba), akik a főváros egyik oldalán laknak s halottaikat. . .'elégetik". „Az oroszok és szlávok szintén beléphetnek a hadseregbe és a király szolgálatába."124 Bár ezek az adatok kétségtelenné teszik, hogy oroszok laktak Kazárországban és a hadseregben jelentős szerepük volt s Anonymus szerint „kunokkal" együtt oroszok is csatlakoztak a magyarokhoz, akik itt határőri szolgálatot láttak el, a kabarok között való jelenlétük nem tekinthető többnek egy lehetőségnél. Oroszok csatlakozása megtörténhetett később Kievnél, hol Anonymus írja,125 de bekövetkezhetett a X. század végén, amikor az orosz őskrónika 996. évi híradása szerint Oroszország fejedelme és István király között jó viszony állt fenn.126 * Kazárország népelemei között számításba vehetők a besenyők i s. A Hudüd al-'Alam c. X. századi perzsa geográfiai kompiláció említést tesz egy „kazár—besenyő" népről, azt mondván, hogy ezek a török besenyők egy csoportjából alakultak s lakhelyüket a Kazár-hegyek és az alánok mellett jelöli meg.127 A Hudüd al-'Älam forrásértéke igen kétes ; a népneveket azonalapított nyugati türk és kazár birodalomba is (vö .Németh: HonfMKial. 256. kk.L; Moravcsik: Byz Turc. Π. 253., 251. 1.). Tabarï szerint 798/99-ben a kazár kagán férjhezadott leányát tarchanok kísérték el (Marquart: Streifzüge 5., 416. 1.). Ibn A'íam al-Küfí elmondja, hogy amikor 737-ben az arabok betörtek a kazár birodalomba, a kagán ellenük küldte a Hazâr Tarhän-t 40 000 tarchanfiú (Tarchanensöhne) élén (Zeki Validi: Ibn Fadlän 300. 1.). A 40 000-es szám túlzásnak tűnik ; annyi bizonyos, hogy itt a tarchan méltóság kíséretét, ill. katonaságát jelölte a „tarchan", ill. a „tarchanfiú" név. A mongolkorban tarchan jelentése 'felszabadított szolga, adót nem fizető', később 'nemes ember' {Vladimircov : i. m. 87., 119., 147., 153 — 4. stb. 1.; vö. Haenisch: i. m. 165. 1.). A magyar Tarján törzsnév a Ιατχαη méltóságnévből származik (Németh: i. h. 256. kk. 1.); Tárkány helyneveink viszont más úton egy tarqan alakból vezethetők le (uo. 259.1.; vö. Oombocz: Árpád-kori török személyneveink 48—49.1.). Az a feltevés,hogy az egyik kabar törzs neve Tárkány volt, nem rekeszthető ki a lehetőségek közül. A kazár példa azonban inkább arra mutat, hogy lehetett egy ilyen méltóságnév a magyar —kabar törzsszövetségben s ebben az esetben ezek kíséretét, katonaságát nevezték tárkányoknak, hasonlóan a kende (kiindü) kíséretéhez, a kékkendekhez. Figyelmet érdemel, hogy a középkorban a Székelyföldön is volt Tárkány falu (1467 : „Valentinus de Tharkan de Sede Chyk" Székely Oki. I. 208. 1.). Berény és Ság helyneveink alapján számításba vehető egy-egy ilyen nevű törzs vagy nemzetség ; amíg azonban e nevek etimológiája véglegesen nem tisztázódott, a kabarokkal kapcsolatban nem tárgyalhatjuk. 123 Zeki Validi: Ibn Fadlan 253-54. 1.; KCsA. ΙΠ. 54-55. 1. Minthogy e hely Tabarínál nem szerepel, az adat nem problémamentes, viszont Baramí kézirata Validi szerint XI —XII századi. 124 MHK. 256., 258. 1.; vö. Marquart: Streifzüge 111. 1.; Zeki Validi: i. h. 125 SRH. I. 47.1. A honfoglalást közvetlenül megelőző időben ellenséges viszony volt az oroszok (BüsJ ill. a szlávok (Saqäliba) és a magyarok között, ami ekkor már nem kedvezett csatlakozásnak (MHK. 172 . 1.; Marquart: Streifzüge 34. 1.; Zeki Validi: KCsA. ΙΠ. 64.1.; Czeglédy : MNy. 1935,41. 1.). Erre az időre esik a kazárok, ill. a magyarok kiszorítása a prémmel adózó népek területéről. (Hodinka: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bpest, 1916. 37 — 39. 1.) 126 Uo. 51. 1., vö. Székely György: Hadtört. Közi. 1954. 1. sz. 143. 1. 127 Ed. Minorsky. London, 1937. 160. 1.
