Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL A VARMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. J. 67 kezhettek a XI—XII. században sem, mert akkor a Németi, Olaszi, Tóti mintájára Aszlári alakban jelentkeznének. Ebből következik, hogy ezen a néven nevezték a X. században a török-nyelvű környezetbe vagy szomszédságba került alánokat. Az alánok magyar neve Varsány lehetett. Ε név először a XI. században tűnik fel népnévként : 1075/1217 : „Item super arueh cum illis qui vosciani dicuntur".93 Később csak helynévi alakban szerepel, mintegy 20 helyen szétszórtan az ország minden részén.9 4 Legkorábbi alakjai : 1093 körül : U vosian, 1175: Wasciana, 1187: Wossyan, 1201: Uosian, 1210: Vasian^Vasaian,95 Ettől eltérő hangalakot tüntet fel Fejér megyében 1275: Ossian; Szerém megyében pedig 1237/1279/1385 : Oziun; 1498 : Ozyan,9 6 A név legkorábbi alakja (1075, 1175) tehát vosian (ejtsd: voszian); majdnem egyidejű, de későbbi a voëian (ejtsd : vosian) alak, melyből geminata disszimilációval fejlődött Vassán > Varsány helynevünk.97 A Szerémségben, úgy látszik a dukátus nem magyarnyelvű környezetében, Oszián alak maradt fenn. Ε névvel kapcsolatban arra gondoltam, hogy az alánok nevének az iráni -an többesraggal ellátott alakjával van dolgunk, amint az Oszlár török és az Aszút mongol népnév is többest őriz.98 Harmatta János, akinek a véleményét kikértem, két fontos körülményre hívta fel a figyelmemet. Egyrészt arra, hogy az alánok neve Pompeius Trogusnál (Prol. 41, 42) Asiani alakban szerepel ;9 9 másrészt arra, hogy az asian ~ osian népnév magyarázatában lehet ugyan, de nem szükséges a perzsa -dn többesragra gondolnunk, mert magából az oszétból megmagyarázható. Az oszétek saját földjüket ma /r-nek nevezik, saját magukat pedig irom-nak, mely egy irän alakra megy vissza ; a digorok viszont a balkárok földjét, hol régen oszétek laktak, ylsi-nak s ebből hasonló képzés lehet asiân. A fentebb említett grúz alakok alapján azonban osi és osidn alakokkal is számolhatunk. Egy bizonyos, asiân (ejtsd : aszián) ~ osidn (ejtsd : oszián) az alánok régi neve volt ; ezt őrzi a szerémségi Oszián, s ebből vezethető le egy csuvasos török nyelv közvetítésével a magyar voszián. A csuvasra jellemző hangjelenség, hogy ο-, U-, ö-, ü- és néha valamely α-ból fejlődött magánhangzó elé vfejlődik (pl. von, vun 'zehn'~ köztörök on; csuvas v§rl§x 'Samenkorn' ~kirgiz urluTc 'Samen, Geschlecht' ; csuvas vis 'hungern' ~ kazáni ac 'hungrig' stb.).100 Ezt a hangjelenséget mutatja már a VIII. századi dunai bolgár 93 Mon. Ecol. Strig. I. 58. 1. 94 Kniezsa: SzIEml. II. 460. 1.; Fejérpatahj : ΙΠ. Béla király oklevelei 29. 1.; Mon. Ecel. Strig. Π. 474. 1. 95 PRT. I. 591. 1. (vö. Szentpétery : Regesta 29. sz.), 606., 612.1.; Wenzel I. 90.1.; PRT. I. 619. 1. A hamis pannonhalmi alapítólevélben + 1002 (ΧΙΙ-ΧΙΠ) : Vousian. Uo. 590. 1. 96 Wenzel ΧΠ. 142., VII. 28. 1.; Csánki Π. 250. 1. 97 Vö. Bud. Rég. XVI. 16. 1. 98 A Varsány névvel kapcsolatban hasonló ötletet vetett fel Moór, Acta Ethnographica II. 1951. 46. 1. 99 L. Pauly — Wysscwa III. 1605. 1., ahol Asioi (Strabo XI. 51)) alak is szerepel. Justinusnál (XXXI. 6, XXXVIII. 3), aki tudvalevőleg Pompeius Trogus elveszett művét használta, szintén Asiani alakban találom (De historiis Philippicis. Parisiis 1677. 242., 281. 1.). 100 Räsänen: Die tschuwassischen Lehnwörter im TscheremissiEchen. Helsinki 1920. 54. kk., 120., 122. 1. és passim. 6*
