Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
66 GYÖRFFY GYÖRGY lok Titkos Tört.),8 7 az orosz 5ícbi (-< *jasi) és magyar jász ; utóbbi egy a kunokkal beköltözött alán néprész neve.8 8 A magyar eredetmonda szerint a Hunor—Magyar testvérpárős fivéreivel együtt a Maeotis ingoványai mellett Belár fiainak feleségeire és gyermekeire bukkant, akiket elraboltak. Köztük volt Dula alán fejedelem két leánya, akit Hunor és Magyar vett feleségül. Általános felfogás szerint ez a honfoglaláselőtti magyar-alán kapcsolatok emléke, amely alán jövevényszavainkban tükröződik.8 9 Az alánok neve magyar kapcsolatban Mas'üdi-nak azon elbeszélésében bukkan fel, amely egyebek mellett a magyaroknak 934-ben Konstantinápoly elleni kalandozó hadjáratát írja le. Eszerint midőn a rómaiak ellen felvonult türkök [magyarok] értesültek, hogy a rómaiak seregében megkeresztelkedett mohamedánok vannak, elhivatták hazulról azokat a mohamedán kereskedőket, akik náluk voltak és hozzájuk jöttek a kazárok és az alánok földjéről, al Bab-ból és máshonnan, s összegyűjtötték a törzseikben levő mohamedánokat, akik csak a hitetlenek ellen hajlandók harcolni, ezeket állították a seregbe s ezek előnyomulván felszólították a rómaiak oldalán levő áttért mohamedánokat, hogy ne harcoljanak.90 Bár Mas'üdi hosszú leírásában több különböző időben történt eseményt is összekapcsol s fentebb a türkök közé sorolja a besenyőket is, az kétségtelen, hogy a fenti csataleírás a magyarok balkáni hadjáratára vonatkozik s a magyar seregben mohamedán kazárok és alánok is voltak. Nézetem szerint a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott alán néprész neve az Oszlár és Varsány törzsi helynevekben maradt fenn. Az Eszlár, Oszlár helynevekről már Gombocznak az volt a véleménye, hogy ez az alánok as nevének a török többes as-lar alakjára vezethető vissza, de ő a kunokkal beköltözött jászok telepeinek tartotta.91 Ez azonban nem állhat meg, mert a Somogy megyei Aszlár már 1229-ben, a jászok beköltözése előtt szerepel Azalar néven (itt magyar ejtéskönnyítő -α-val) s a többi 7 Oszlár, Eszlár helynév Pest, Szabolcs, Borsod, Somogy, Temes és Nógrád megyében törzsnevekhez hasonló szétszórtságban tűnik fel.92 Ε helynevek nem kelet-87 RaenischGeheime Geschichte der Mongolen. 137., 142., 145. 1. 88 Melich János: A jász népnévről. MNy. 1912. 193.kk. 1.; vö. Kniezsa: Szláv jöv. 1/1. 230. 1. 89 SRH. I. 145., 251. 1.; irodalmát 1. Krónikáink 13-14. 1. 90MHK. 281. 1.; Marquart: Streifzüge 62. 1.: „Als die vier Könige die Gewißheit hatten, wie viele bekehrte Christen und Romäer angekommen waren, sandten sie in ihre Länder und boten die muslimischen Kaufleute auf, die bei ihnen waren und ihr Land besuchten aus den Ländern der Chazaren, al Bäb (Darband), der Alanen und andere, sowie diejenigen unter diesen vier Stämmen, welche bereits den Islam angenommen hatten, aber sich mit ihnen nur bei einem Krieg gegen die Ungläubigen zu vereinigen pflegen. Als nun die Feinde in Schlachtordnung standen und die zum Christentum Übergetretenen im Vordertreffen der Romäer vorrückten, zogen gegen sie die Kaufleute, welche auf seite der Türken waren, und forderten sie auf, die Religion des Islams anzunehmen ..." 91 Gombocz, Streitberg Festschrift 110. 1.; Németh Gyula: Maklár. MNy. 1931. 146. 1. 92 Pest megyében : 1252 : Ozlar ( Wenzel Vn. 338 -39.1.; Csánkil. 32.1.) ma Oszlár puszta Pécel mellett ; Szabolcs megyében 1261/1270 : Ozlar (Szentpétery : Regesta 1267 sz.; Csánki I. 514. 1.), ma Tiszaeszlár; Borsod megyében 1447: Ozlar (Csánki I. 177.1.), ma Tiszaoszlár ; Somogy megyében 1229: Azalar ( Wenzel VI. 468.1.), 1267: Vzlar (uo. XI. 566.1.), 1272 : Azlar (Fejér V/l. 253.1.) ós egy másik falu 1416: Ozlar (Csánki II. 633.1.); Temes megyében 1332-37/XIV: Ozlar, Hozlar, Huzlar {CsánkiH. 55.1.) ; Nógrád megyében 1278 : Ozlar ( Wenzel IV. 171-73. 1.).
