Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
A MAGYAR IPARI MUNKÁSSÁG ÖSSZ KT ÉTELÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 729 14. táblázat. 100 ipari munkás* származású kereső foglalkozási megoszlása 1930—1949 Foglalkozás 1930 1949 Foglalkozás férfi nő férfi nő Ipari munkás* 67 43 53 39 Egyéb munkás 13 32 20 30 Mezőgazdaság 7 5 6 7 Ipari és egyéb önálló 7 9 8 8 Tisztviselő, értelmiségi 4 7 13 16 Egyéb** * Bányászokkal együtt. ** 1930-ban : nyugdíjasok. Ε kategória 1949-ben a különböző foglalkozási ágakra elosztva szerepel. A húsz évvel későbbi adatok arra világítanak rá, hogy 1930 ós különösképpen 1945 után főleg a proletár származású férfiak körében fokozódott a kiáramlás, egyrészt az egyéb (közlekedési, közszolgálati stb.) munkás foglalkozások, másrészt az értelmiségi munkakörök felé. Az ipari proletár származású nők adatai azt is mutatják, hogy az új tendenciák érvényesülése mellett a munkáscsaládok nőtagjainak hátrányosabb társadalmi helyzete a felszabadulást követő első években még távolról sem oldódott meg, tekintélyes részük ekkor is az ipari proletariátusnál is kedvezőtlenebb munkás-csoportokba került. A kiáramlás szempontjából különbözött és bizonyos fokig eltérően alakult a fővárosi és a vidéki ipari proletariátus helyzete is. 1930-ban az ipari munkáscsaládok tagjainak saját osztályukhoz való kötöttsége jóval erősebben érvényesült Budapesten, mint a vidéken. A vidéki ipari proletariátus, természetszerűen, kevésbé volt elzárt a parasztság és a kisiparosság felé. A budapestiek közül viszont többen lettek egyéb munkássá és alkalmazottakká. A fővárosi és a vidéki proletárok adatait 1949-re vonatkozóan külön is érdemes megvizsgálni. 15. táblázat. 100 ipari munkás* származású kereső foglalkozási megoszlása 1949 Foglalkozás Budapest Vidék Foglalkozás férfi nő férfi nő Ipari munkás* 53 45 53 32 Egyéb munkás " 21 29 18 32 Mezőgazdáság 1 — 11 16 Ipari és egyéb önálló 9 8 7 7 Tisztviselő, értelmiségi 17 18 11 13 * Bányászokkal együtt. Az eddig elmondottakon kívül itt még figyelmet érdemel, hogy 1. az ipari proletár származásúak a felszabadulás utáni első években mindenekelőtt Budapesten váltak nagy számban értelmiségi, tisztviselő foglalkozásúakká ; 2.1930-hoz képest vidéken erősen megnőtt a mezőgazdaságban dolgozó proletárszármazású nők száma. Ennek oka a földreform volt, amely sok ipari munkás-
