Századok – 1958

Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699

A MAGYAR IPARI MUNKÁSSÁG ÖSSZ KT ÉTELÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 725 2. A gyári szakmunkások és a tanulatlan munkások közötti származási különbség nem volt olyan éles, mint amilyennek az adatok ismerete nélkül gondolnánk. Az örökletes réteg a segédmunkások között sem volt sokkal alacsonyabb (a különbség országosan 2,4%, a fővárosban 2,9%). Ez a helyzet a magyar ipari proletariátus Horthy-korszak alatti súlyos életkörülményeivel függött össze, amikor az ipari munkások széles tömegei nem tudtak szakmunkást nevelni fiaikból. Az összes proletár rétegekből származottak aránya a segédmunkások körében sem igen volt alacsonyabb, mint a szakmunkások között. Sőt, a gyári segédmunkások származási összetétele, különösen Budapesten, ebből a szempontból valójában kedvezőbb volt, mert a többé-kevésbé azonos nagyságú örökletes réteg mellett sokkal nagyobb arányban szerepeltek közöttük az •agrárproletárok és a félproletárok legalsóbb rétegéből származottak, s jóval kisebb mértékben a félig kispolgári viszonyok között élő közlekedési, közszolgálati és nyugdíjas munkások gyermekei. A kisiparban dolgozó tanulatlan munkások származási összetétele, a proletár-elem aránya szempontjából pedig sokkal egységesebb volt, mint a kisipari szakmunkásoké. (Itt a szak- és betanított munkások 57,1 %-a, a tanulatlan munkások 61,4%-a származott proletár családból.) 3. A gyáripari szakmunkások kis hányada származott közvetlenül a parasztságból. (Arányukat 1949-ben országosan 20%-ra, a fővárosban 15%-ra becsüljük.) De 1949-ben a nagyüzemi segédmunkások között sem volt a paraszti elem túlságosan széles (országosan 31,4%, Budapesten 24,5%), annak ellenére, hogy 1938—1943 között elsősorban a segéd- és a betanított munkások száma duzzadt fel. Ezt a nagyarány ú felduzzadást ellensúlyozta 1945-ben a falusi származású tanulatlan munkások nagy tömegeinek visszaáramlása a vidékre, a mezőgazdaságba. III. A munkásosztályból való kiáramlás

43 Az ipari munkásságnak a többi társadalmi osztállyal való kapcsolataira nemcsak származási össaetétele a jellemző, nemcsak az, hogy mely forrásokból táplálkozik utánpótlása, hogy milyen mértékű a beáramlás soraiba. Igen fontos, jellegzetes összefüggéseket tár fel annak a kérdésnek a vizsgálata is, hogy az ipari proletariátus köréből milyen irányú és mértékű kiáramlás megy végbe, mely osztályok, illetve rétegek számára jelent utánpótlási forrást maga az ipari proletariátus. Hogy az ipari munkásságból való kiáramlás miképpen alakul, hogy az ipari munkáscsaládok tagjai hogyan oszlanak meg a különböző foglalkozásokban, az szorosan összefügg: 1. mindenekelőtt azzal, hogy a proletariátus milyen társadalmi rendben, milyen politikai-hatalmi viszonyok között él ; 2. de összefügg az ország történeti-társadalmi fejlődésével, a munkásosztály számbeli és társadalmi súlysának alakulásával is. Az előző fejezetekben már rámutattunk arra, hogy a tárgyalt korszak kezdetén az orSzág késői kapitalista fejlődése, elmaradott gazdasági és társa-43

Az ipari proletariátusból való kiáramlás vizsgálatának a forrása ugyanaz a származás-statisztikai anyag, amelyet a munkásság összetételére vonatkozóan felhasználtunk. Itt azonban a munkásság származási összetételére vonatkozó adatok mellett a többi társadalmi osztály és réteg adatait is be kell kapcsolnunk az elemző munkába. 11 Századok