Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
710 LACKÓ MIKLÖS 3. táblázat. Ipari munkások* megoszlása származás szerint, Budapesten és vidéken. 1930—1949 (A munkások %-ában) Az apa foglalkozása Férfimunkások Nőmunkftsok Együtt Az apa foglalkozása Nagy-Budapest Vidék Nagy-Budapest Vidék Nagy-Budapest Vidék Az apa foglalkozása 1930 1919 1930 1949 1930 1949 1930 1949 1930 1949 1930 1949 Ipari munkás*.... 34,2 38,2 21,2 27,1 41,5 42,0 20,8 32,0 36,0 39,5 21,1 27,8 Egyéb munkás ... 14,9 14,8 10,6 11,4 18,0 15,1 16,1 15,4 15,7 14,9 11,3 12,3 Mezőgazdaság : a) proletár** ... 10,5 15,8 22,6 20,6 7,7 14,6 17,8 18,0 9,8 15,4 22,0 20,1 b) törpe-, kis-, és középbirtokos 10,2 7,1 16,2 21,0 6,5' 5,9 11,3 14,3 9,2 6,7 15,7 20,0 önálló iparos .... 18,4 13,2 21,1 14,5 14,4 11,4 22,5 12,7 17,4 12,6 21,3 14,1 Egyéb vagy ismeretlen 11,8 10,8 8,2 5,4 11,9 11,0 13,5 7,6 11,9 10,9 8,6 5,7 ** Bányászokkal együtt. * 1930-ban a 0—1 kh.-dal rendelkező törpebirtokosok egy részével együtt. Az ipari proletariátus örökletes rétegének vizsgálatánál élesen külön kell választanunk az 1945 előtti és utáni éveket. 1935—1943 között, mint láttuk, a meginduló háborús konjunktúra hatására, az ipari munkásság létszáma, mindenekelőtt a gyáriparban, nagymértékben emelkedett. Az ipari proletár származású munkások abszolút száma valamelyest ekkor is növekedett, ezt azonban többszörösen ellensúlyozta a túlnyomóan agrárproletár és mezőgazdasági félproletár tömegek beáramlása a munkásság soraiba.2 8 így 1930 és 1945 között az örökletes réteg aránya csökkent, az ipari munkásság származási különneműsége ebből a szempontból még fokozódott. Az örökletes réteg arányának növekedése a felszabadulás utáni évekre esik. A növekedésnek két fő tényezője volt. Az egyik az ipari munkásság nagyfokú számbeli visszaesése 1945 első hónapjaiban. S bár 1945—1948 között a munkások száma gyorsan emelkedett, az 1949. évi népszámlálás még mindig 65 000-rel kevesebb ipari proletárt számolt össze, mint a munkások létszáma szempontjából nem is a legmagasabb szintet tükröző 1941. évi népszámlálás. Láttuk, hogy a meginduló újjáépítés elsősorban a szakmunkásokat és az örökletes réteg részaránya szempontjából ugyancsak kedvezőbb összetételű gép- és vasipari gyári munkásokat vonta be a termelő munkába. A gazdasági összeomlás, az infláció hatására az iparban még kevéssé meggyökeresedett új munkás-rétegek átmenetileg kiáramlottak az ipari proletariátus soraiból. Ugyanebben az irányban hatott az 1945-ös gyökeres agrár-reform, amely — szoros kapcsolatban az ipar visszaesésével és a mezőgazdasági konjunktúrával — ellenkező irányú vándormozgalmat indított meg a városokból a falura, 28 Lásd Ránki György és Berend Iván: i. m. — Matolcsy a munkanélküli mezőgazdasági munkások számának nagyfokú csökkenéséből .vonja le ugyanezt a következtetést : az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda által nyilvántartott mezőgazdasági munkásságnak 1935-ben 22,4%-a, 1938-ban 12,5%-a, 1943-ban 4,8%-a volt munkanélküli. Eszerint már 1938-ig mintegy 70 000 mezőgazdasági munkás került az iparba (Dr. Matolcsy Mátyás: Az életszínvonal alakulása Magyarországon. Bpest, 1944. 34—35. 1.).
