Századok – 1958
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: Az 1917-es oroszországi februári forradalom hatása Magyarországon 685
AZ 1917-ES OROSZORSZÁGI FEBRUÁRI FORRADALOM HATÁSA MAGYARORSZÁGON 697 Nem véletlen, hogy a munkásság*iagy tömegei őszinte hittel és valóban hősi odaadással harcoltak ezért a célért. A Szabó Ervin körül ekkor már szervezkedni kezdő forradalmi szocialisták kis csoportján kívül sem a szociáldemokrata párttagság, sem a munkásság többsége nem tudta magát kivonni a választójogi harc bűvköréből. A párt vezetői, természetesen, szintén az általános választói jog megteremtését tűzték maguk elé célul, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a munkásság háta mögött ne alkudozzanak a hatalom uraival szűkebb körre kiterjesztendő választójogi reformról,7 1 és ezzel együtt, az általános választójog jelszavát ne használják a harcrakész munkás-százezrek csillapítására is. ,,A munkásság elégületlensége . . . csak alig türtőztethető — írta a Népszava —. A szociáldemokrata párt már hónapok óta csak a választójog megvalósulásának politikai programjával tudta megfontoltságra és mérsékletre bírni a lölgyűlő és robbanásra egyre hajlandóbb keserűséget, izgalmat és elszántságot."7 2 Az Eszterházy-kormány megalakulásával egyidőben, június 5-én a Függetlenségi Párt, a Polgári Demokrata Párt, a Polgári Radikális Párt, a Keresztényszocialista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvételével „választójogi blokk" alakult, amely széleskörű választójogi reform kiharcolását tűzte ki célul maga elé. A parlamenti és parlamenten kívüli pártok e blokkja a városi és falusi kispolgári és értelmiségi rétegek és a munkásság szövetkezése volt az ország demokratizálása érdekében, amelyet támogattak a nagybirtokosság és a középburzsoázia egyes csoportjai is. A „választójogi blokk" azonban, noha vezetésével több hatalmas választójogi tüntetés zajlott le Budapesten és vidéken,7 3 ebben az időben már az érlelődő forradalmi helyzet kibontakozásának gátját alkotta, minthogy részmegoldásokra, s nem az egész rendszer forradalmi megváltoztatására törekedett. A magyar reakció élesen fellépett még e korlátozott, az imperialista nagytőke és földbirtok uralmának alapjait nem érintő reformtörekvések ellen is. A reakció képviselői az orosz forradalmat követő első hetekben felismerték az orosz forradalomban és főleg a magyar társadalomra gyakorolt forradalmasító hatásában rejlő veszélyeket. „A cárizmus bűnei kétségtelenül rászolgállak arra, hogy megbuktassák Oroszországban a dinasztiát és vele ' együtt a monarchiát. De csak sajnálni lehet azt a népet, mely arra szorul, hogy forradalommal segítsen magán. Hiszen a forradalom a szükséges rosszak között a legrosszabb, mert bár felforgat mindent, rendszerint csak a zsarnokság újabb formáját teremti meg" — írta alig két héttel a februári forradalom győzelme után Rákosi Jenő lapja, a Budapesti Hírlap.7 4 Bevezetése volt ez a cikk annak a küzdelemnek, amelyet a régi feudális-imperialista rendszer a háború harmadik évében feltámadt s rohamosan izmosodó demokratikus és szocialista erők ellen vívott. A magyar reakció képviselői is felismerték azt az igazságot, 71 Gratz: i. m. 356 — 60. 1. 72 1917. okt. 26. 73 így, az Eszterházy-kormány megalakulása utáni napokban, június 8-án Budapesten hatalmas, 250 000-es tüntetés zajlott le. Ezzel egyidőben több vidéki városban is voltak választójogi tüntetések. Június 27-én Budapest munkássága ismét viharos tüntetéssel követelte az általános választójogot ; a tüntetés Boda Dezső rendőrfőkapitány leváltását eredményezte. — Lásd : PI. Arch. BM. ein. 1917 — 7664 res. Július és augusztus folyamán országszerte folytatódtak a választójogi gyűlések és tüntetések. Lásd a korabeli napilapok híradásait. 74 1917. ápr. 1.
