Századok – 1958
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: Az 1917-es oroszországi februári forradalom hatása Magyarországon 685
AZ 1917-ES OROSZORSZÁGI FEBRUÁRI FORRADALOM HATÁSA MAGYARORSZÁGON 693 A sztrájkharcokban nagy szerepet játszanak az ifjúmunkások, akik, különösen május—június folyamán, csaknem mindig elindítói a munkabeszüntetéseknek. Igen sok önálló „ifi" sztrájk is lezajlik a tavaszi hónapokban, s e harcok többségét az ifjúmunkások győztesen fejezik be. Az Ifjúmunkás beszámolója szerint 1917 májusában a Fegyvergyárban, a Ganz-Danubiusban, a Hofíherben, a Telefongyárban, a Schlick-Nicholson-gyárban, a Lámpaárugyárban, a Hirsch és Frank-cégnél, a Pick-gyárban, a Láng-gyárban összesen mintegy 1000—1200 munkásfiatal sztrájkolt, s júniusban tovább emelkedett mind a sztrájkok, mind a sztrájkolok száma.45 A sztrájkharcokba új rétegek is bekapcsolódnak. 1917 tavaszán egyr mást követik a tisztviselők bérharcai : március 8-án sztrájk tör ki az Országos Községi Banknál, májusban a Foncière Biztosítónál, júniusban sztrájkolnak a Magyar Ker. Hitelbank alkalmazottai, valamennyi Ganz-gyárban a tisztviselők és a művezetők, bérmozgalmat indítanak az aradi, majd a budapesti újságírók stb.46 A sztrájkharcok többsége a tavaszi hónapokban, főként május—június folyamán zajlik le, majd — a nyári hónapok visszaesése után — 1917 szeptemberétől ismét fellendülő tendenciát mutat. Szeptember—október folyamán bérharcban állpak a szegedi varrólányok, a nagyváradi szabómunkások és cipészek, a miskolci Guttman-féle kötszövőgyr ár munkásnői, a salgótarjáni üveggyári munkások, a budapesti vegyr tisztítók, a diósgyőri vasgyár munkásai, a miskolci cipészek stb.4 7 Az ismét nekilendülő mozgalom az október 4—13-i vasutassztrájkban éri el csúcspontját. A sztrájk, amelynek már nem csupán gazdasági jellege, de politikai — háborúellenes — színezete is volt, egy hétre, éppen az olaszok elleni offenzíva idején, dezorganizálta a hadvezetőség terveit, s nem kis szerepe volt az egész ország közvéleményének felrázásában, a háborúval való erőteljesebb szembefordításában.48 A sztrájkok nagy többsége tisztán gazdasági jellegű, de nem egy esetben, főleg a hadiiparban és a nagy májusi és októberi vasutassztrájkok idején a gazdasági követelések mellett elvétve, homályosan, határozatlanul szerepet játszik a sztrájk kirobbantásában a munkások békevágya is. De ahol nem mutatható ki ez a motívum, a háborúval való szembenállás csaknem mindenütt bizonyos alap ja a sztrájkoknak. Hiszen a háború szülte nyomor a végső indítóok, s így a sztrájk — legalább is ösztönös — szembefordulás a háborús nyomor ckozóival. A munkásság sztrájkharcaival egyidőben, amelyek nagyobb részét a helyi, kisebb részét a központi szakszervezetek vezették, főleg a tavaszi hónapokban a gabonakészletek kimerülésével4 9 elsősorban faluhelyen és a 45 Az Ifjúmunkás, 1917. jún. 1., júl. 1. 46 Lásd : Népszava, 1917. máro. 10., 13., 14., 16., Péûzint. Tisztv. Lapja., 1917. 3 — 5. sz. Az Űjság, 1917. máj. 8., Pénzintézeti Tisztviselők Lapja, 1917, 6 — 7. sz., Az Űjság, 1917. jún. 7., Népszava, 1917. jún. 7. PI. Arch. ein. 1917 — 5587. res., Népszava, 1917. szept. 2., 7. 47 Népszava, 1917. szept. 2., 4., 14., okt. 30. Cipőfelsőrészkészítők Szaklapja, 1917. okt. 6., 'nov. 10., Nőmunkás, 1917. szept. 15., PI. Arch. Borsod m. alisp. 1917 — 10549. PI. Arch. BM. ein. 1917 — 8627 res. 48 O.L. ME. 1917-X—3933. res. 49 A Közélelmezési Hivatal 1917 márciusában a napi lisztfejadagot 200 grammra szállította le. Pl. Arch. Sopron m. főisp. 1917—4406. 1917 áprilisában Tisza István levelet küld a főispánoknak, amelyben ő is elismeri, hogy az élelmezés terén „nagyon rossz a helyzet", de „végső kitartásra kell buzdítani a népet", hiszen a jelek arra mutatnak, hogy „a háború sikeres befejezéséhez közeledünk". PI. Arch. Pest m. főisp. biz. 1917-47. 9 Századok
